A kérdés az, mire futja

EU-átlag feletti a korábbi fizetéshez mért időskori illetmény

24 Óra - - CÍMLAP - Hornyák József/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu

Már csaknem 70 százalékát kapják meg a nyugdíjasok annak a pénznek, amit a nyugdíjba vonulásuk előtti években kerestek – derült ki az Eurostat friss adataiból. A mutató 2006-ban csupán 0,54 volt és egy ideig a válság után sem nőtt, ám az elmúlt 3 évben a kormányzat rendre az inflációt meghaladó mértékben emelte a nyugdíjakat. Tavaly például 0,4 százalék volt az infláció, a nyugdíjemelés viszont 1,6 százalék. Az inflációt meghaladó nyugdíjemelés immár egy 13. havi nyugdíjjal ér fel egyes szakértők szerint.

Az elmúlt években jócskán nőtt a nyugdíjak vásárlóereje, és a kereset egyre nagyobb részét teszik ki az időskori illetmények. Idén azonban megállhat az emelkedés.

Már csaknem a 70 százalékát megkapják a magyar nyugdíjasok annak a pénznek, amit a megelőző években kerestek – derült ki az Eurostat friss adataiból. Egy speciális mutató szerint 0,67-ra emelkedett az arány 2016-ban az előző évi 0,65 után, s ezzel az elmúlt évtizedben a legmagasabb szintre nőtt. (A mutató a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez.)

A munkás évek során a két nem között tapasztalható szakadék a nyugdíjba vonulás után is fennmarad: a magyar férfiaknál az arány 71, míg a nőknél 66 százalékos volt tavaly. De ez az egész EU-ra igaz. A világgazdasági válság kitörése utáni mélypont 2006ban volt, 0,54-os szinttel.

Az elmúlt három évben a kormányzat rendre az inflációt meghaladó mértékben emelte a nyugdíjakat. Törvényileg csupán a várható inflációval kell emelni a járadékot – hogy megőrizzék vásárlóerejüket –, az inflációt azonban mindig túlbecsülték,

vagyis az áremelkedési ütem mérsékeltebb volt, mint gondolták. Mi több, az elmúlt három évben gyakorlatilag nem is volt infláció. Tavaly is ez történt: 2016ban 0,4 százalékos volt az infláció, a nyugdíjemelés viszont 1,6 százalékos, ezért tovább nőtt a nyugdíjak reálértéke. Az inflációt meghaladó nyugdíjemelés a 13. havi nyugdíjjal ér fel.

A további reálnyugdíj-emelést azonban minden bizonynyal nem az idén fogják megkapni az idősek. Korábban 0,9 százalékos emelést tervezett idénre a kabinet. Később, a gazdasági prognózisok frissítésével, a tavalyival megegyezően, 1,6 százalékos emelést jelentettek be. Az éves átlagos infláció már jóval magasabb lesz, mint 2016-ban volt. A januári 1,8 százalékos áremelkedési

ütemet februárban 2,3 százalékos követte. A legtöbb elemző úgy véli, az évet nem ússzuk meg 2–2,5 százalék alatt. Ez pedig azt jelenti, hogy idén a nyugdíjasok nem „zsebre teszik” az infláció feletti növekedést, hanem a kabinet fizeti ki nekik a különbözetet. A következő évek 2–4 százalék közötti inflációt hozhatnak, vagyis a kormánynak legalább ilyen mértékben kell emelnie a nyugdíjakat a vásárlóerő megőrzéséhez.

Az Európai Unió átlagában a nyugdíjasok a korábbi jövedelmük 60 százalékára sem számíthatnak. A magyar nyugdíjasok csaknem annyit kapnak, mint a Spanyolországban vagy a Franciaországban élők. Az Eurostat adatai szerint látható, a vásárlóerő tekintetében már nem ilyen jó a helyzet: a fejlett nyugat-európai országokban – Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország – csaknem kétszer anynyit tudnak vásárolni a nyugdíjukból, mint a hazaiak.

Kicsit nagyobb infláció lehetséges

Fotó: Shutterstock

Az idén az időseknek a kormányzat fizeti ki az infláció okozta különbséget a vásárlóerő megőrzése érdekében

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.