Piz(za)jongók

Bekes Megyei Hirlap - - MEGYEI KÖRKÉP - Szabó György gyorgy.szabo@mediaworks.hu

Ropogósra sült vékony, puhatésztás vastag, töltött szélű, paradicsomos, csípős paradicsomos, fokhagymás tejfölös alappal, kismillióféle feltéttel, sajttal, rukkolával, olívabogyóval a tetején. Imádom a pizzákat, gyerekkorom óta. Persze, ahány étterem, annyiféle választék és annyiféle minőség. Ezért – bár alapvetően az élet megannyi területén kísérletező szellemű vagyok – ragaszkodom a bevált pizzériámhoz.

Most harmincöt vagyok, de már kiskamaszként is náluk ettem – azóta a kedvencem a sonkás-kukoricás, azzal a semmihez sem fogható paradicsomos szósszal leöntve, amit talán még ma is azokban a kis üvegkancsókban tesznek a vendég elé, mint húsz éve. Bár az elmúlt évtizedekben többször megújult a hely, ma is ugyanolyan kellemes – ha kell vidáman barátságos, ha kell, romantikusan meghitt – hangulatot áraszt, mint egykor. Míg régen a cimboráimmal jártunk oda szinte minden hétvégén, ma már a feleségemmel és két kisfiammal térünk be alkalmanként.

Szomorúan olvastam a minap, hogy az idős szomszédság feljelentése folytán bezár(hat) az étterem. Olyan érzés fogott el, mint mikor azt láttam, hogy az egykori „bunkereink” helyén garázssor épül a gátoldalban, mint amikor a régi focipályát ledózerolták, s egy hipermarket nőtt ki ott a földből. Az életem fontos részét, emlékek sokaságát láttam veszni, és sajnáltam, hogy gyermekeimmel nem élhetem meg azokat ugyanott, ugyanúgy.

Persze szülőként ma már a nyugodt otthoni környezetről is másként vélekedem, mint egykor tettem; s éjjeli zajongóból magam is nyitott ablaknál szundikálóvá szelídültem az évek során. Azt hiszem, a szemben állók számára az igazság valahol félúton keresendő – mint a legfinomabb falatok a pizza tésztája és a tetejére szórt sajt között.

A bunker, a focipálya után a pizzéria is a múlté?

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.