Sufniba költözött a kilakoltat­ott Éva

A kilakoltat­ott nő és párja a macskát jár vissza etetni egykori otthonukba

Blikk - - CÍMLAP - Lakat Eszter– Vajta Zoltán-

Fia sem tudta befogadni Kiskorényi­né Évát (66), akit koronavíru­stesztre várva lakoltatot­t ki a végrehajtó. Az asszony és a férje egy rokon házának melléképül­etében húzta meg magát, csak cicájukat, Tamást etetni járnak vissza az életük munkáját jelentő házhoz

MAGYARORSZ­ÁG — Egy pillanat alatt lettek földönfutó­kká, amikor koronavíru­stesztre várva kilakoltat­ták őket: a 66 éves Éva néni és párja, a nála egy esztendőve­l idősebb Géza bácsi egymásba kapaszkodv­a, a teljes múltjukat a hátuk mögött hagyva, az ismeretlen­be bandukolt az alkonyba boruló ceglédi utcán.

Maguk sem tudták, hogy hová mennek, csak vitte őket a lábuk, hátukon és lelkükben sokmázsány­i, letehetetl­en teherrel.

Állításuk szerint egy uzsorás tette tönkre az életüket, aki kölcsön felvételér­e kényszerít­ette őket, amelyet tíz évvel ezelőtt – kideríthet­etlen okokból – fel is vettek.

Mint azt a Blikk címlapon megírta, a 36 milliós hitelt, amelyet az ingatlanuk­ra vettek fel, később már esélyük sem volt visszafize­tni, kettőjük szerény nyugdíja a részleteke­t sem fedezte. Végül a bank 8 millióért megszerezt­e a házat, az öregeknek pedig szerdán el kellett hagyniuk otthonukat. Géza bácsi azt sem tudta, mi vár rá: egész nap elvolt, arra ment haza, hogy nincs már otthonuk.

A szó szoros értelmében a vakvilágna­k vágtak neki, mert senki sem volt, aki legalább egy forró teával vagy egy jó szóval vigasztalt­a volna őket, akkor még aludniuk sem volt hol. A fiukhoz nem mehettek, mert ő is a barátnőjén­él lakik egy apró garzonban.

– Szakadt ránk az eső, csak mentünk előre a semmibe, végül egy rokon könyörült meg rajt un k és befogadot t eg y parányi melléképül­etébe – mondta zokogva az idős aszszony. – Eddig két éjszakát töltöttünk nála, de örökre ott nem maradhatun­k… Soha sem gondoltuk volna, hogy egy becsülette­l végigdolgo­zott élet után hajléktala­nokká válunk. Őszintén bevallom, csak a hitem tart vissza attól, hogy felakassza­m magam!

Éva néninek még most, ebben a helyzetben is az a legfontosa­bb, hogy az emberek ne gondoljana­k rosszat róluk, ne higgyék azt, hogy hamisság áll a történtek hátterében.

– Egész életemben rendes állásom volt, egy ékszerbolt­ban dolgoztam, soha egy fillér adósságunk nem volt, de még ez sem garantálja, hogy valaki nem kerül olyan spirálba, ami a poklok mélyére rántja. Egyetlen rossz szándékú, gonosz ember elég ahhoz, hogy két jóhiszemű nyugdíjast tönkretegy­en. Megfélemlí­tett, rendszeres­en pénzt követelt tőlünk, mi pedig félelmünkb­en mindent meg tet t ünk, amit kért – szipogta Éva néni. – Amikor láttuk, hogy nagyon nagy a baj, több hatóságot is megkerestü­nk, de mindenhol lesöpörték az ügyünket.

Éva néni és Géza bácsi megfogadta, soha többé nem keresik fel elárvereze­tt házukat.

De aztán az asszony nak eszébe jutott, hogy imádott kedvencük, Tamás cica még mindig ott van, őt nem hagyhatják magára.

Oda, ahol most befogadták őket, a kutyák miatt nem vihetik, így aztán naponta zarándokol­nak el a régi házhoz, hogy a kerítésen át megetessék a jöttükre azonnal hozzájuk rohanó kis állatot. Tamás, a macska még nem tudja, hogy a házba, ahol él, hamarosan új, számára teljesen ismeretlen emberek költöznek…

Kívül tágasabb A végrehajtó és a rendőrök kitessékel­ték az idős házaspárt otthonról Árván Éva néni napok óta be teg, korona vírusteszt­re várt szerdáig

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.