Feloldották a zárlatot

Badacsonyban már kivágták a beteg szőlőtőkéket

Heves Megyei Hirlap - - Belföld–külföld - Tarnóczy Orsolya orsolya.tarnoczy@mediaworks.hu

Két héttel még a badacsonyi eset előtt aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma felbukkanását jelezte a villányi és a soproni borvidéken is a Nébih, de az nem okozott akkora visszhangot, mint a balatonfelvidéki fertőzés. Mára már feloldották a területi zárlatot, de félreértések azért maradtak.

BADACSONY A hegy csonka kúpja sok kiváló, híres embernek adott ihletet. De ez a csodás vidék az elmúlt pár hónapban sajnos egészen más ügy miatt került a figyelem középpontjába, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt zár alá helyezte az egész hegyet. Az esetről lapunk is beszámolt. Korábban is volt itt ilyen fertőzés, de akkor sikerült orvosolni a bajt. Az idei mintákban viszont újra felbukkant az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée nevű fitoplazma, a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A betegség a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban az amerikai szőlőkabócával kerülhet.

Hivatali előírás, ahol a szőlősárgaság jellegzetes tünetei kimutathatók, azokat a tőkéket 1 kilométer sugarú területen ki kell vágni, az azt körülvevő 3 kilométer szélességű biztonsági sávban pedig fokozott ellenőrzést kell folytatni. Ha a fertőzöttség mértéke meghaladja a 30 százalékos szintet, akkor a teljes ültetvényt meg kell semmisíteni. A Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke, Pócz József lapunknak elmondta, a szőlőoltványokkal nem terjedhet tovább a betegség. „A szőlőiskolákban felhasznált szaporítóanyagok a Nébih által ellenőrzött törzsültetvényekről származnak. Ha mégis megfertőződne a szaporítóanyag, akkor az el is pusztul, mert nem érik be a vessző. A betegség megjelenése ellen keresztezéses szőlőnemesítéssel – a mai tudásunk szerint – nem lehet felvenni a harcot. A kabóca ellen pedig a legjobb védekezési mód a permetezés.”

Egy-egy gazda azonban hiába tartja be az előírásokat, ha az ültetvénye melletti elhanyagolt területről újra és újra átvándorolnak szőlőjére a kártevők. Badacsonyban sok az elhanyagolt szőlő, ez pedig táptalaja a betegségnek. A szakember szerint ezért mindenképpen fontos, hogy a jövőben az állam segítséget nyújtson a gazdáknak a növényvédelemre.

A borkedvelők fejében szinte azonnal felmerült a kérdés, hogy a betegség az emberi szervezetre is káros lehet? Természetesen erről szó sincs. A Badacsonyi Borfalvak Hegyközségének elnöke, Szőke Barna kifejtette, a Nébih felhívása szerinte több szempontból is félreérthető volt, és károsan hatott a borvidékre. „A hatóságok úgynevezett növényvédelmi záraltot rendeltek el a Badacsony-hegyen, amit azóta már feloldottak – mondta az elnök. – Úgy tudom, mindössze 77 tőke kivágására került sor, amelyek főleg az elhanyagolt területekről származtak. A fertőzés sem a termés mennyiségére, sem a minőségére nincs hatással. Egész nyugodtan fogyaszthatjuk ezeket a csodás borokat!”

A fertőzés nincs hatással a termés minőségére

Badacsony fellélegezhet, de szorosabb ellenőrzés mellett is bármikor felütheti fejét az újabb baj

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.