Kopott szavak

Heves Megyei Hirlap - - Megyei Körkép - Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu

Köszönöm, hálás vagyok, kedvellek, megváltozom – nem, nem én próbálom meggyőzni olvasóinkat arról, hogy át kell lépnem árnyékomon. Arra próbálok rávilágítani, hogy a fent említett szavak – és mellettük még jó néhány – úgy érzem, elvesztették súlyukat. Ezt csak magamon átvilágítva jelenthetem ki, ahogy az is elképzelhető, hogy igazán sosem voltunk tisztában azzal, mit jelentenek.

Meglehet, hogy már csak olyan töltelékszavak lettek, melyek igazából már nem is szólnak senkinek, csak önnyugtatásképp hangzanak el, de a feladó és a befogadó is tisztában van a kimondatlan törvényszerűséggel: ha köszönöd, ha kedvelsz, ha hálás vagy, az igazából nem változtat semmin.

Mert mit ér a köszönet, ha pár perc múlva már rögtön lealacsonyító megjegyzések hangzanak el másoknak arról, akinek köszönetet mondunk. Mégis mit kezdjen az ember a hála szóval, ha tartalmatlan és üres marad, ha nincs mögötte szándék, akarás, hogy jót tegyünk a másik emberért? És tudunk-e még önzetlenül kedvelni, tisztelni, szeretni? Szeretni egy cseppnyi harag nélkül, szeretni úgy, hogy az sosem fordul át gyűlöletbe.

Ígérhetjük-e azt a megbántottaknak, hogy megváltozunk, hogy nem tesszük többet, amivel megsértettük, hogy csak saját kedvtelésünkre nem szidalmazzuk többé? A szentimentalizmust mellőzve csak annyit írhatok: a megoldás ott van bennem és benned is. Mert ha nincs úgy, akkor inkább csak hallgassunk, és csöndesen formáljuk át magunknak az érzéseket.

Haragszom rád, gyűlöllek – érdekes, hogy ezekre a szavakra mindenki felkapja a fejét és érezzük: ha ez igaz, attól felborulhat a rend. Komoly fordulatokra lenne szükség.

Köszönöm, hálás vagyok, kedvellek...

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.