A drágulás jogvitákat hozhat az építőiparban

● Az óriási munkaerőhiány ellenére idén kihúzhatja a gödörből az ágazatot a megrendelések számának növekedése

Magyar Nemzet - Saturday - - Interjú - ILLÉS JÓZSEF

Perek, jogviták sokaságára lehet számítani az építőiparban amiatt, hogy idén váratlanul nagy mértékben drágultak az építési anyagok, illetve egyre több pénzbe kerül a munkaerő és a háttérszolgáltatások megfizetése. A legtöbb vállalkozó ugyanis 5–7 százalékos árnövekedéssel számolva alakította ki a fix vállalási árait az építkezé-

Az építőipar még ma is erősen függ az uniós forrásokból finanszírozott állami megrendelésektől

sekre, ám eközben átlagosan 25 százalékos költségnövekedés következett be. Ezt a kiadástöbbletet már nem képesek „lenyelni” a vállalkozások, a megbízók pedig nem szívesen fizetnek többet a kialkudott összegnél – tudtuk meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökétől. Koji László úgy véli: a költségek emelkedése miatt kialakult gondok nagyszámú építőt és építtetőt érintenek, és a helyzetet csak új, közös megállapodásokkal, nagyfokú rugalmassággal tudják megoldani a cégek és a megrendelők. Abban az esetben pedig, ha ez nem megy, jönnek a hoszszas bírósági eljárások, és leállhatnak az építkezések. Ezt azonban érdemes elkerülniük a feleknek.

A szakember szerint továbbra is nehezíti az építési iparág helyzetét a szakemberhiány, de megfelelő fejlesztésekkel, a munkafolyamatok gépesítésével, illetve a hatékonyság növelésével csökkenthetők a munkaerő-ellátottsági problémák. Ezt alátámasztja, hogy bár az idén negyvenezerrel kevesebben, mintegy 280 ezren dolgoznak az építési ágazatban, mint a gazdasági világválság előtt, 2007-ben, ebben az évben mégis eléri majd a szakág a 2300 milliárd forint termelési értéket, ami nagyjából megegyezik a tíz évvel ezelőtti szinttel. Vagyis az iparág a korábbinál sokkal kevesebb dolgozóval is képes megfelelő teljesítményt nyújtani, és a tavalyi 1,8 százalékos visszaesés után talpra állni.

Koji László hozzátette: az építési vállalkozóknak most megéri fejleszteni a cégeiket, mert az iparág hosszabb távon is növekedésre számíthat. Ezt a rendelésállomány folyamatos bővülése is előre jelzi. Vagyis szinte borítékolható, hogy a következő két-három évben erősödni fog a szektor. Az elnök hozzátette: az építőipar még ma is erősen függ az uniós forrásokból finanszírozott állami megrendelésektől. Ez a függőség azonban csökkenőben van, mert egyre nagyobb a lakosság építési kedve, amit a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandóságának a javulása támogat. A pénzintézetek ugyanis ma már 3–7 százalékos kamatú kölcsönöket is készek nyújtani a lakossági beruházásokhoz. Ez pedig azt eredményezte, hogy amíg a háztartások újlakás-építési és felújítási megbízásai korábban az iparág összes bevételének csak a 6-7 százalékát tették ki, addig mostanra ez a részarány 13-14 százalékra emelkedett. Emellett az is ja- vítja a szakág teljesítményét, hogy növekszik a külföldi és a belföldi befektetők aktivitása is.

A szakemberek szerint ugyanakkor az iparág bővülését fékezheti valamelyest, hogy a munkaerőhiánnyal tartósan számolni kell a szektorban. Ennek egyik oka az elvándorlás, amely főként arra vezethető vissza, hogy az építési ágazatban idehaza kínált bérek továbbra is messze elmaradnak külföldön megkereshető fizetésektől. Manapság hivatalosan mintegy 12 ezer magyar építőipari szakember dolgozik Európa nyugati felében, átlagosan a hazai bérek két és félszereséért. Egyes szakértők szerint az oldaná meg a munkaerő-elvándorlási gondokat, ha Európa-szerte egységes szakmunkásalapbéreket vezetnének be. Mások szerint a kelet-eu- rópai munkavállalók ezzel elvesztenék a versenyképességüket. Hozzáértők arra is felhívták a figyelmet, hogy nem oldja meg a magyarországi szakemberellátást az ukrán és a szerb szakmunkások könnyített beengedése a hazai munkaerőpiacra. Ez a lépés csupán mérsékli a feszültséget.

Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója korábban lapunknak elmondta: az építőipar szakemberellátása csak akkor lenne javítható, ha a kormányzat átfogó oktatási programot indítana, amely különböző ösztöndíjakkal igyekezne a hiányszakmákba csábítani a fiatalokat. Emellett az építőiparban dolgozók bérének közelítenie kellene a külhoni fizetésekhez, hogy kevésbé legyen vonzó a külföldi munkavállalás.

FOTÓ: BALOGH DÁVID

A rendelésállomány folyamatosan bővül, de ez nem oldja meg egy csapásra a gondokat (képünk illusztráció)

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.