Megünnepelte a kormány a kerítést

● A menedékjogi kérelmek szinte mindegyikét elutasítják a magyarországi hivatalok

Magyar Nemzet - Saturday - - Belföld - VÉG MÁRTON

Hamarosan újra építkezés kezdődhet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal debreceni befogadóállomásánál. A Közbeszerzési Értesítőből kiderült ugyanis, hogy a hivatal 89,5 millió forint értékben kötött szerződést a Négyen 2002 Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel ivóvíz- és szennyvízcsatorna-, valamint gázés hőenergia-ellátás kialakítására. A menekülttábort még 2015 végén, tehát a válság kellős közepén zárták be, ráadásul az uniótól kapott felújítási támogatásból

121 millió forintot vissza kellett fizetni. A terület nem teljesen üres, apartmanokat alakítottak ki családoknak, tavasszal a rendőrség is használta oktatásra és kiképzésre. A Migráns Szolidaritás csoport szerint az egykori szovjet laktanya területén működő táborban a feltételek jóval rosszabbak voltak, mint Bicskén (ahova a menedékkérőket végül tovább szállították), vélhetően azért, mert a debreceni tábor épületeit évtizedek óta nem újították fel, és az általános higiéniai feltételek is nagyon szegényesnek tűntek.

Migráns tehát nem érkezik Debrecenbe (sem), a kormány viszont éppen tegnap ünnepelte a magyar–szerb zöldhatár lezárásának második évfordulóját a röszkei határátkelőhelyen. – A két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, ezeknek tulajdonítható, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépők száma – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint jelentősen mérséklődött a nyomás is: mindössze 2217 menedékjog iránti kérelem érkezett az idén július végéig, ezek közül 922 afgán, 464 iraki és 403 szír állampolgártól származik. A kérelmek száma tavaly ilyenkor 24 ezer volt. Persze nem sok jóval kecsegtet a menekültek számára egy magyarországi eljárás, hiszen idén eddig mindössze 61 embert ismertek el menekültnek a hivatalok, 2503 ügy végére pedig az „Elutasítva” pecsét került (ezek egy része tavalyi ügy). Nem véletlen, hogy még kedden úgy fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a magyar–szerb határövezetben tett útja után, hogy a tranzitzónában tartózkodók nem távozhatnak az eljárás végéig, továbbá csak kevesen kapják meg a menedékstátust. Kifejtette: túl kevés ember jut be naponta Magyarországra, hogy benyújthassa a menedékkérelmet, holott menedéket keresni nem bűncselekmény.

Kovács Zoltán a 2015. szeptemberi röszkei zavargásra úgy emlékezett, hogy „több száz felfegyverzett migráns támadt a röszkei közúti átkelőnél a magyar határt védő rendőrökre”. Az ellenzék szerint azonban rendőri brutalitás és túlkapások is bőven történtek, amiben gyerekek, nők és újságírók is megsérültek. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, aki a kerítést támadja, amellett foglal állást, hogy ellenőrizetlenül nagy tömegek lépjenek az ország területére. Szerinte a tiltott határátlépé- sek számának csökkenése a balkáni útvonal lezárása és az uniós–török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető.

Az ellenzék részéről Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselő is lement tegnap Röszkére, ahol kifejtette: „A kormány nem teheti kockára a magyar nemzet sorsát, uniós tagságát azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését.” Szerinte szó sincs felülről nyitott kvótáról, korlátlan számú menekült befogadásáról. Magyarországnak csupán 1294 menekültügyi eljárást kellene lefolytatnia. Többször is hangsúlyozta, amíg a biztonsági helyzet ilyen, a kerítés állni fog, arra és a határ védelmére szükség is van.

FOTÓ: BÉRES ATTILA

menedékjogi kérelem érkezett a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz idén július végéig A kerítés egy szakasza Ásotthalom közelében. A kormány megerősítette: a határ védelmére szükség van

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.