Trump kész szembemenni Európával Irán miatt?

● A washingtoni kardcsörtetés már rég nem az atombombának, hanem a perzsa állam térségbeli terjeszkedésének szól

Magyar Nemzet - Saturday - - Külföld - LÁSZLÓ DÁVID

Szinte egyedül maradt az Egyesült Államok Iránnal szemben. Miközben Washington újabb szankciókat vezetett be néhány perzsa magánszemély és egy vállalat ellen (ami lényegében az Egyesült Államokban lévő vagyonuk zárolását, és a velük való üzletelés tiltását jelenti), a világ többi része már nem igazán osztja az amerikaiak aggályait. Azért Donald Trump retorikája is sokat puhult már az utóbbi időben. Ahhoz képest, hogy kampányában az elődje által 2015-ben tető alá hozott úgynevezett atomalku azonnali felmondását ígérte, a megállapodáshoz még mindig nem mert hozzányúlni.

Nem véletlenül: az amerikai elnök két erő és érdek között őrlődik. Egy- részt ránehezedik mindenekelőtt az izraeli lobbi, amely továbbra is az egyik legnagyobb, létét fenyegető veszélyforrásként tekint az iráni atomprogramra. Másrészt hasonló módon zavarja a perzsa terjeszkedés a térségbeli arab szövetségeseit, elsősorban Szaúd-Arábiát. Nem utolsósorban pedig saját szavazótáborával és a keményvonalas amerikai politikával is számolnia kell. A másik oldalon viszont ott áll Európa és a többi nagyhatalom, amely viszont belefáradt a Teheránnal való hadakozásba, és inkább lehetőséget lát a nagy nehezen megkötött alkuban. Kína, Oroszország, de az Európai Unió, Németország és Franciaország is elégedett az elért eredményekkel, és többször kijelentették, hogy nem hajlandók újra tárgyaló- asztalhoz vinni az ügyet. Ez nem érdeke Iránnak sem: Teherán ugyancsak leszögezte, hogy ők nem fogják először felmondani a megállapodást.

Persze a washingtoni félelmek már kevéssé egy esetleges iráni atombombáról szólnak. Azt hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is egyértelművé tette, hogy a perzsa állam betartja a megállapodásban foglaltakat. Csakhogy a bökkenő mindenekelőtt ott van, hogy Donald Trump – és Izrael – szerint az alku alapvetően hibás. Ráadásul szerintük ha Irán teljesíti is kötelezettségeit, de „megsérti a megállapodás szellemét”, mikor ballisztikusrakéta-teszteket hajt végre, és beavatkozik a háborúba Jemenben és Szíriában. Európa viszont úgy gondolja, hogy külön kell választa- ni a két ügyet: egy dolog az atomprogram, és egy másik a perzsa állam térségbeli terjeszkedése.

Kérdés, hogy a külpolitikájában teljesen kiszámíthatatlan Donald Trump kész-e megbolygatni az állóvizet, azaz tényleg felmondja-e az alkut. A Trump-kormányzatnak legközelebb október 15-én kell nyilatkoznia a kongresszusnak, hogy Irán teljesíti-e a kötelezettségeit. Döntés állítólag egyelőre még nincs, az Egyesült Államok elnöke várja az erről szóló jelentést, várhatóan sokat elmond majd, hogy miről fog beszélni a jövő heti ENSZ-közgyűlésen. Egy biztos, ha az Egyesült Államok semmisnek tekinti az alkut, annak komoly következményei lesznek, bármit is mondjon a világ többi része.

Hasszán Rohani iráni elnök nem fogja először felmondani az „atomalkut”

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.