Európa fővárosa, London

Magyar Nemzet - Saturday - - Magazin - LUKÁCS CSABA

Interaktív térképen gyűjtötte össze az unió statisztikai hivatala, vagyis az Eurostat, hogy az EU országainak legnagyobb repülőtereiről hova repültek tavalyelőtt a legtöbben, magyarán, melyek voltak a legnépszerűbb útvonalak. Elgondolkodtató lett az eredmény, hoszszú percekig lehet álmélkodva kattintgatni. A térkép a számok szerelmeseinek is izgalmas, mert nemcsak azt mutatja meg, mely öt városba mennek a legtöbben, hanem részletes statisztikát is közöl: egy év alatt hány járat szolgálta ki az adott távot, és összesen hány utas repült ezeken a járatokon. Egy kördiagram segítségével azt is megtudjuk, az illető repülőtérről hányan indultak belföldi, Európai Unión belüli, illetve kívüli célpontokra.

Kezdjük Budapesttel, és a cseppet sem meglepetéssel: Ferihegyről (na jó, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről) a londoni Luton a legnépszerűbb célpont, s a negyedik helyen is a brit főváros másik fapados reptere, a Stansted áll. Tavalyelőtt négyszázhuszonötezer ember utazott oda, kétezer-ötszáz járaton. A listán Frankfurt van a második, Párizs a harmadik, Amszterdam pedig az ötödik helyen – alapos okkal gyanítom, hogy főleg az átszálló utasoknak köszönhetően, hiszen az említett állomások a Lufthansa, az Air France és a KLM központi repülőterei. Budapest egyébként meglehetősen EU-barát: csak minden ötödik utas repült az unión kívülre.

Ha már Londonnál tartottunk, a számokból úgy tűnik, ez a város a legfonto- sabb a kelet-európaiaknak: Bukarestből, Pozsonyból, Krakkóból és Varsóból is oda utaznak a legtöbben (Prágát nem tudom, az valamiért nem került fel az interaktív térképre). Ezek után jogos a kérdés: hova mennek az emberek a brit fővárosból? A legnagyobb és legfontosabb repülőtérről, a Heathrow-ról az utasok hatvan százaléka az EU-n kívülre repül, a legtöbben, évente másfél millióan New Yorkba, majd Dubaj, Dublin, Los Angeles és Hongkong következik a sorban. A kisebb, főképp a fapados cégek által használt repülőterek már inkább az uniós városokkal kötik össze az embereket – némiképp meghökkentő, hogy Lutonból Budapestre jönnek a legtöbben, évente kétszázharmincezer ember. Nyilván a Nagy-Britanniában dolgozó magyar vendégmunkások is hazalátogatnak néha, de attól tartok, előkelő helyezésünk nagymértékben köszönhető az olcsó budapesti áraknak – legény- és leánybúcsús angol fiatalok előszeretettel jönnek összehányni a hetedik kerületet.

Az EU fővárosának számító Brüsszel nagyobbik repülőterének listáján Barcelona, Róma, Madrid és Lisszabon a sorrend, a kisebb Charleroi-nál újra felbukkan Budapest (első hely, 152 ezer utas, évi 986 járat), majd Bergamo, Madrid és Bukarest következik. A párizsi Orly a belföldi járatokból él (Toulouse-ba és Nizzába mennek a legtöbben), míg a Charles de Gaulle-ról elnevezett főrepülőtér legfontosabb célállomása a New York-i JFK – 2015-ben hétszázötvenezer utas ment oda. Érdekes a római Fiumicino statisztikája is: az első három helyen belföldi célpontok állnak, tehát Catania, Palermo és Milánó.

A számok sok érdekes kérdést felvetnek. Talán a legizgalmasabb: hogyan módosul majd a régió légi közlekedése, ha a legfontosabb utazási célpont 2019 márciusában kilép az Európai Unióból? Egyébként emiatt az iparág képviselői is nagyon aggódnak, mert a brexittel új- ra kell szabályozni a teljes, Nagy-Britanniába irányuló légi forgalmat, és könynyen lehet, hogy ez súlyos következményekkel jár majd. Nagyon kevés az idő a tárgyalásokra – a légitársaságok egy évre előre gondolkodnak a repülési programjaikkal, hogy ideálisan tudják kihasználni a rendelkezésre álló kapacitásokat, így legkésőbb jövő tavasszal már tudniuk kellene, hogy a brexit pillanatában milyen feltételekkel repülhetnek a korábbi brit célállomásokra. A légi forgalomban a bizonytalanság kerül a legtöbbe, és aki biztosra megy, az nem kockáztat, inkább új útvonalakat keres a gépeinek.

Legény- és leánybúcsús angol fiatalok előszeretettel jönnek összehányni a hetedik kerületet.

Eközben az ágazat dinamikusan növekszik az unión belül – júliusban például 9,6 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A növekedést a kelet-európai országok húzzák, hiszen több helyen húsz százalék fölötti volt a bővülés. A ferihegyi adatok alapján minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt Budapesten is, hiszen abban a hónapban az induló és érkező utasok száma meghaladta az egymillió-háromszázezret. A kiugró teljesítmény a nyári szokásos – évek óta folyamatosan növekedő – turistaforgalom mellett a FINA 2017 vizes világbajnokságnak, valamint a Forma–1-es Magyar Nagydíjnak is köszönhető. Ferihegy forgalma júliusban 15,4 százalékkal volt nagyobb a tavaly júliusinál, és év végén várhatóan újabb rekord dől meg, elérve az egy év alatti 13 milliós utasszámot.

Hogy Londonba hányan fognak repülni Budapestről két év múlva, azt jelenleg nehéz volna megtippelni.

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.