Zűrzavar a migránsok ellátásában

● Nincs megfelelő módszertan a menekült gyerekek kezelésére ● A szülők gyakran utasítják vissza a terápiát

Magyar Nemzet - Saturday - - Belföld - KUSLITS SZONJA

A két évvel ezelőtti migrációs hullámmal több mint egymillió menekült érkezett Európába Afrikából és a Közel-Keletről, közülük minden ötödik gyermek volt. Utóbbiaknak speciális egészségi problémáik és szükségleteik vannak, a gyermekorvosok néha még sincsenek tisztában vele, milyen ellátást kaphatnak a rászorulók, és gyakran tolmács sincs a legtöbb egészségügyi központban. Töb- bek között ezekre hívta fel a figyelmet egy csütörtökön kezdődött konferencián Angel Carrasco, a házi gyermekorvosok európai szövetségének alelnöke.

A nemzetközi – szombat délutánig tartó – tanácskozás fő témája a menekült gyermekek helyzete, egészségügyi ellátásuk megszervezése. Angel Carrasco előadásában kitért rá: hazánk részvételével 17 ország szakembereit kérdezték egyebek mellett a migráns gyerekek egészségügyi ellátásáról. A visszaérkezett közel ötszáz kérdőív kiértékeléséből kiderült, hogy a válaszadók 66 százaléka szerint a menekült gyerekek eltérő egészségügyi ellátásra szorulnak. Mégis, mindössze 35,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy van módszertan a kezelésükre. Európa tehát nincs felkészülve az érkezők ellátására. Komoly problémákat okoz a nyelv. Továbbá a migráns gyermekek egészségét illetően hiányosságok vannak az orvosok képzésében is.

Az eseményen Magyarországgal kapcsolatban szóba került az is: nemritkán hiába kérték az orvosok, hogy ne menjenek el a családok, mert csak így tudják megfelelően kezelni a gyermekeket, nem voltak rá hajlandók. Bereczki Csaba, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának vezetője előadásában elmondta, 2015-ben gyakran előfordult, hogy nem tudtak megfelelően ellátni valamely gyermeket. Mire ugyanis felállították a diagnózist, és elkezdték volna a terápiát, addigra a család már továbbállt. A legtöbb kicsi dehidratáltság vagy valamilyen bélrendszeri fertőzés miatt szorult orvosi segítségre, valójában nagyon kevés gyermeknek volt hepatitis B és bárányhimlő-fertőzése. Mint mondta, gyakran az útlevelek is hamisak voltak, ugyanis mindenkinél január 1-je szerepelt születési dátumként.

Lapunknak Bereczki elmondta: mára javult a helyzet, a tranzitzónákban van gyermekgyógyász. – Éppen tegnap adtak át egy gyermeket Szerbiából, akinek veleszületett izombetegsége van. A szegedi gyermekklinikára mindig felvesszük a rászoruló migráns gyerekeket, akár akut, akár krónikus betegség miatt szükséges a kezelés – mondta az intézményvezető. Jelenleg egyébként egyetlen migráns gyermeket látnak el krónikus betegség miatt, de akut eset is csak havi egy-két alkalommal fordul elő.

Arra a kérdésre, hogy milyen betegségek, sérülések miatt kell kezelni a gyerekeket, Bereczki úgy válaszolt: két éve nem volt ritka, hogy őket használták „védőpajzsnak”, gyakran tolták őket előre a könnygázba, emiatt aztán ellátás- ra szorultak. Sokszor a gyermek csupán eszköz volt arra, hogy továbbutazhassanak a családok. Voltak nagyon rossz állapotú kicsik, dializálni is kellett egyiküket, de ők sem maradtak a kórházban. Mára ez is javult. Nemrégiben a klinikán két súlyos anyagcsere-betegségben szenvedő gyermeket is diagnosztizáltak, és kezelésük is elkezdődött. Amióta megvan a kerítés, Bereczki Csaba szerint sokkal kevesebb a beteg és ellátást igénylő gyermek, és őket hatékonyabban is tudják ellátni, már nem rohannak el velük a családok. Nem csak 24–48 óra van arra, hogy megoldást találjanak.

Mészner Zsófia klinikai védőoltási szaktanácsadó előadásában a megelőzésről és a védőoltások fontosságáról beszélt a gyerekeket érintő járványok kapcsán. Kiderült: 2016. január 1-jétől december 31-ig összesen 3076 kanya- rós esetet jelentettek Európa 30 országából. A legnagyobb kanyarójárvány Romániában, Olaszországban, Németországban és Görögországban tört ki. Az 1–4 éves korú gyermekek 84 százaléka nem kapta meg a rutinnak számító kanyaró, mumpsz és rubeola elleni vakcinát. A szakember azonban arról is szólt: messze nem jelentenek akkora veszélyt a migránsok által „behurcolt” betegségek, mint ahogy a laikusok gondolják.

Az Ankarai Egyetemről érkező Filiz Simsek Orhon arra hívta fel a figyelmet, hogy több millió migráns jött az országukba, 90 százalékuk azonban nem táborban él. A gyerekek a háború miatt komolyan traumatizáltak, és gyakran bántalmazzák is őket. A libanoni Fuad M. Fuad professzor kiemelte, az elmúlt öt évben 117 ezer szíriai menekült gyermek született Libanonban.

FOTÓ: AFP/AYHAN MEHMET

A legtöbb ideérkező kisgyermek dehidratáltság vagy bélrendszeri fertőzés miatt szorult orvosi segítségre

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.