Robbanástól tart a devizahitelesek képviselője

● Ezermilliárdokat nyert az állam az árfolyamon ● A horvátoknál több a remény

Magyar Nemzet - Saturday - - Gazdaság - HAJDÚ PÉTER

A végrehajtások felpörgésével párhuzamosan a törlesztési nehézségekkel küzdő egykori devizahitelesek helyzete oly mértékben romlott, hogy az már „robbanással” is fenyegethet – jelentette ki lapunknak a bajba került családokat képviselő Bankcsapda Egyesület elnöke. Falus Zsolt hozzátette, hogy mivel a kilakoltatásokat továbbra sem állították le, várhatóan egyre többen kerülhetnek az utcára, ami ismét csak növeli az emberekben fölhalmozódó feszültséget. A veszélyben lévő sok ezer család ugyanis minden egyes kilakoltatásban a saját jövőjét véli látni.

Nem kizárólag Magyarországon okozott gondot a devizahitelezés, másutt is. A kialakult helyzet megoldása ugyanakkor eltérő. Horvátországban a napokban közzétettek egy legfelsőbb bírósági határozatot, amelyben kikötik például, hogy újra kell tárgyalnia a horvát devizahitelesek által – a szerződések tisztességtelensége ügyében – indított pert a másod- fokú bíróságnak. Az alkotmánybíróság azért kötelezte korábbi ítélete felülbírálására a legfelsőbb bírói fórumot, mert a taláros testület úgy véli, a hatóság kettős mércét alkalmazott akkor, amikor indoklás nélkül hagyta helyben a másodfokú ítéletet.

A döntést üdvözölte Denis Smajo, a devizahitelesek érdekvédelmi szervezetének képviselője, s reményét fejezte ki, hogy ezúttal valóban ellenőrzi a szerződések jogszerűségét a bíróság, illetve azt, hogy az adósok megkaptak-e minden fontos információt a rendkívül kockázatos szerződések megkötése előtt. Goran Aleksic parlamenti képviselő pedig arról beszélt, hogy az új eljárásban figyelembe kell venni az Európai Unió Bíróságának azokat az ítéleteit, amelyek a devizahitelesek számára kedvezők voltak. Szerinte már csak azért is tisztességtelenek a szerződések, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) időben figyelmeztetett a svájci frankban nyilvántartott hitelek veszélyeire, többek között arra is, hogy az euróövezet létrejötte miatt el- futhat árfolyama az euróval és kunával szemben – ahogyan ez a későbbiekben meg is történt.

– A magyar helyzet alapvetően abban különbözik a horváttól, hogy nálunk sokkal több a károsult – ezekkel a szavakkal reagált Falus Zsolt a szomszédos országbeli fejleményekre. Ugyanakkor ő is kiemelte, 2004-ben a svájci nemzeti bank, majd egy évvel később a Nemzetközi Valutaalap is felhívta a magyarországi bankok, a jegybank, a pénzügyminiszter és a felügyelet figyelmét, hogy a forint gyengülése és a svájci frank erősödése várható, aminek az lehet az eredménye hogy az árfolyamváltozást az adósok egyedül nem tudják kezelni. Az már kifejezetten magyar sajátosság, hogy az állam és a nemzeti bank 2008-tól olcsón vásárolta a devizát, aztán jelentős haszonnal adott túl rajta. Az Állami Számvevőszék jelentése is igazolta, hogy ezeken az ügyleteken évente ezermilliárdos árfolyamnyereség keletkezett. Ez az összeg az állam oldalán haszonként, a devizahitelesek oldalán veszteségként jelent meg.

A károsultak között sokan vannak, akik minden egyes kilakoltatásban a saját jövőjüket látják

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.