Hadat üzent Donald Trump az opiátoknak

● Közegészségügyi szükségállapot az Egyesült Államokban ● Évente több tízezren halnak meg a drog miatt

Magyar Nemzet - Saturday - - Külföld - RUZSBACZKY ZOLTÁN

Kábítószer-túladagolás, függés a fájdalomcsillapítóktól, becslések szerint éves szinten hatvanezer halálos áldozat – nyugodtan állíthatjuk, hogy az amerikai társadalom minden eddiginél betegesebb mértékben vonzódik az opiátokhoz, ami már Donald Trump elnököt is arra sarkallta, hogy közegészségügyi szükségállapotot hirdessen ki. Mert annak ellenére, hogy Államok-szerte naponta lassan százötvenen halnak bele a függőségükbe – nagyjából tízszer annyian, mint 2000-ben –, mindeddig nem sikerült hatékony gyógymódot találni a helyzetre. A csütörtökön bejelentett terv értelmében elérhetőbbé próbálják majd tenni az egészségügyi szolgáltatásokat a vidéken élők számára (videós orvosi szolgáltatást vezetnek be a nehezen elérhető régiókban), azonnali hatállyal kivonnak a forgalomból egy nép- szerű, opiáttartalmú fájdalomcsillapító gyógyszert, továbbá szigorúbban ellenőrzik majd a gyógyszerfelírások és -kiadások rendjét. Ahogy arról korábban is írtunk, a drogfüggőségnek ez a legveszélyesebb fajtája éves szinten 51 milliárd dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek.

A Trump rendelkezését kritizálók szerint ugyanakkor az egész terv fabatkát sem ér majd, hiszen nincs nyoma az ország költségvetésében. És bár hasonló egészségügyi vészhelyzet elrendelésére nyolc éve, a H1N1-influenza-járvány csúcsa óta nem volt példa, a demokrata párti ellenzék Trump akcióját csak üres szózatnak minősítette. Az elnök viszont csütörtökön megígérte, hogy elegendő pénzt fognak átcsoportosítani a célok elérésére.

A vészhelyzet elrendelésével ugyanakkor felerősödhet a régi vita az úgynevezett biztonságos injekciós létesítmé- nyek (SIF) esetleges kiépítéséről is. Ezeken a helyeken ugyanis a drogfüggők biztonságos körülmények között adhatnák be maguknak a szert, vagyis elvben nem adagolhatják túl magukat, és az általuk használt tű sem lehetne fertőzött. Csakhogy, nem meglepő módon, a koncepció erősen megosztja az amerikai társadalmat, a kritikusok szerint amenynyiben a például Kanadában vagy Svájcban már létező modellt az Egyesült Államok is követné, azzal gyakorlatilag legalizálnák a kábítószer-fogyasztást.

Az elképzelés támogatói az eddigi egyetlen észak-amerikai legális létesítmény „sikerével” érvelnek. A kanadai Vancouverben 2003 óta létezik ilyen központ, és azóta ott egyetlen egy túladagolás sem történt. Ennek alapján a 620 ezer lakosú Baltimore városa egy tanulmány keretében kiszámoltatta, hogy csak náluk hat túladagolásból következő halálesetet lehetne éves szinten kivédeni, és megtakarítanának nagyjából 15-16 millió forintnyi összeget is azzal, hogy a mentőknek vagy a kórházak sürgősségi osztályán dolgozóknak kevesebbszer kellene kábítószer-fogyasztókat ellátniuk.

Azt, hogy milyen szintű problémával néz szembe az Egyesült Államok, jól jelzi, hogy a becsült hatvanezer haláleset alapján a túladagolás minden korábbi krízist felülmúl: az AIDS például 1995-ben szedte a legtöbb áldozatát, nagyjából 46 ezret, végzetes kimenetelű autóbalesetből pedig 1972-ben volt a legtöbb, amikor 54 ezren veszítették életüket.

FOTÓ: AFP/SPENCER PLATT

Heroinfüggő atal a járványszerű társadalmi probléma ellen rendezett ohiói felvonuláson júliusban

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.