Daru Tádé dobszólóval csalná elő a békát

● Évtizedek óta töretlenül népszerű a Gőgös Gúnár Gedeon ● A kötet meséiből most színházi előadás született

Magyar Nemzet - Saturday - - Kultúra - TÖLGYESI GÁBOR

Rigó hátán röppen el az o betű a róka elől. A zsiványt kineveti az okos nyúl, s hogy Gőgös Gúnár Gedeon ne legyen a ravaszdi gyönyörű vacsorája, tesz róla Zsiga úr, kutya úr. Varga Katalin 1962ben megjelent mesekönyve, a Gőgös Gúnár Gedeon az ötvenedik kiadásánál/ utánnyomásánál tart, eddig több mint 2,5 millió példányban kelt el − talán nem túlzás állítani, a Biblia mellett az egyik legnépszerűbb könyv a magyar csalá-

Ha Tündérországot meg tudjuk óvni magunkban, hiába bántanak, nem lesz világvége

dokban. A kötet meséiből most színházi előadás született az írónő unokája, Tarján Veronika jóvoltából, aki maga is meseíró, amellett, hogy énekes, színész, drámapedagógus, a Hatszín Teátrumban és a Tháliában rendszeresen fellépő Apró Színház alapítója is.

− Amikor megszülettem, a szüleim úgy döntöttek, szeretnének vidéki környezetben felnevelni, így tíz évig Tatárszentgyörgyön éltünk – mesél a kezdetekről Tarján Veronika. − Ha egy gyermek a természet és az állatok közelében él, a lelke szabad, akkor elkezd mesélni. Velem is ez történt. Az első mesék a kis udvaron, a farakás tetején, a testvéreimmel, a cicákkal születtek együtt. Édesanyám, Tarjánné Takács Katalin is mindig a mesék birodalmához volt közel: ő nagyon jó óvónő és módszertanírónő is, Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfussal közösen a Játék és tánc az óvodában című könyv szerzője. Édesapám, Tarján András fantasztikus iskolaigazgató, a méltán híres XIII. kerületi Kék iskola vezetője volt. Olyan pedagógus, aki azt vallja, a művészeti nevelés- sel sok jó varázsolható a gyerekek köré. Amikor pedig jöttünk a nagymamámhoz, mindez megerősítést kapott: ő aztán egy nagyon érdekes mesevilágban élt. Nem egy háziasszonyos nagymama volt, aki gyúrja a gombócokat, hanem egy rekedt hangú, cigarettázó, írógépen kopogó, rendkívül intelligens és okos, hatalmas könyvtárral rendelkező, erős nő volt. Korán elvesztette a férjét, megcibálták az élet viharai: menekülés, bújtatás, szegénység. Talán ő az egyik első költő, aki a verseiben, például Az égő csipkefa című kötetében a női sors gyötrelmeiről írt. Kellett neki egy varázslatos mesevilág, hogy mindezt túlélje. A Tündérország, amelyet mi teremtünk, mindig ott tud lenni velünk, bármi is van: ha bombáznak, bántanak, megrángatnak, ha csúnyán is beszélnek ve- lünk. És ha meg tudjuk óvni, nem lesz világvége.

A Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, az Én, te ő és a Bonca-mesék írónője, ahogy a gyerekek közelébe ért, megnyílt és elkezdett játszani. – Ha babaruhát készítettünk, ha a macska madarat fogott, azt mindig egy finom, sosem didaktikus mese kísérte. Azóta is hiszem, mindenkinek veleszületett képessége, hogy tud mesélni, erről próbálom meggyőzni a gyerekeknek és a szülőknek tartott közös foglalkozásokon az olykor kétkedő apukákat, anyukákat – mondja Tarján Veronika. Aki sokáig tényleg úgy gondolta, mesélni annyira természetes, mint levegőt venni: ha a Libri Kiadó egyik tulajdonosa nem ül be az Apró Színház egyik előadására, a Kurutytyoló Békakirály történetei talán sosem jelennek meg könyv formájában. E mesék eddig három kötetben láttak napvilágot, lemezmellékletekkel, Tarján Veronika férje, Mogyoró Kornél zenéjével, és nővére, Tarján Zsófia rajzaival. Na de honnan jött a zene? Tarján Veronikának a muzsika olyan magától értetődő, mint a mesélés. − Budapesten a Foltin Jolán vezette Bihari Táncegyüttesbe írattak be a szüleim, az Óbudai Népzenei Iskolában Budai Ilonától és Fábián Évától tanultam éneket. Aztán jött a kamaszzenekar, a drámatagozat, a világzenei improvizációs tábor. Mégsem találtam meg a zene útját, amíg meg nem ismerkedtem Mogyoró Kornél ütőhangszeres-zeneszerzővel. Elsősorban kettejük története lett az Apró Színház és az abból kinőtt Veronaki zenekar, míg közben ők egymásba szerettek és összeházasodtak.

A Veronaki zenekar – amelynek tagja még Fejér Simon Pál zeneszerző, gitáros, Árkosi Szabolcs harmonikás és

Herr Attila basszusgitáros – alapvetése, hogy a gyerekeket ne kicsinyelje le, s hogy olyan igényes zenét játsszon, amit a szülők otthon is szívesen hallgatnának. 2015-ben jelentette meg Világforgó címmel világzenei lemezét, míg a Gőgös Gúnár Gedeon meséi eddig két, a Libabál és a Kiugrott a gombóc a fazékból című lemezre kerültek fel. Most pedig megszületett a Gőgös Gúnár Gedeon koncertszínházi előadása is, amit nem egy hagyományos, dramatizált lemezbemutatóként, hanem igazi gyermekszínházi előadásként kell elképzelni. – Vidovszky György és Gyevi-Bíró Eszter koreográfus rendezésében egy dramaturgiai szál köti össze a videoklipszerű jeleneteket. Lengyel Szabolcs Micsi volt honvédos néptáncművész lesz Gőgös Gúnár Gedeon, én pedig jó boszorkányként a mesélő − mondja Tarján Veronika. – Mivel nemcsak a színészek,

Császár Réka, Sipos Viktória, Kóbor Balázs és Varga Ádám, hanem a zenészek is aktív szerepet kaptak, a dobbal békát fogni akaró Daru Tádéval is találkozhat majd a közönség a színpadon.

A Veronaki zenekar tagjai mellett

Szokolay Dongó Balázs működik közre furulyán és dudán, a díszleteket a mesejátszótereiről is ismert Kő Boldizsár tervezte, a jelmezeket Mikes Anna. A premier most vasárnap lesz a tatabányai Jászai Mari Színházban, a fővárosban először január 27-én, a MOM Kulturális Központban lejti libatáncát Gőgös Gúnár Gedeon.

FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS

Tarján Veronika meseíró, énekes szerint mesélni annyira természetes, mint levegőt venni

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.