Baloldalon a németországi törökök

● Tovább érezteti hatását a hatvanas évek munkásszakszervezeti hagyománya

Magyar Nemzet - - Külföld - TECHET PÉTER ( FRANKFURT)

A Németországban élő hárommillió török közül csak mintegy másfél milliónak van német állampolgársága, és 1,2 millió török származású embernek van szavazati joga a szeptember végi német választáson – a 61 milliónyi német választópolgárnak ez csak töredéke. Ez azt jelenti, ha a törököknek önálló pártjuk lenne, esélyük sem lenne megugrani az ötszázalékos küszöböt. Ráadásul a török közös-

Nemcsak a törökök, hanem gyakorlatilag minden bevándorló csoport alulreprezentált a törvényhozásban

ség sem egységes: törökök mellett kurdok, alaviták, illetve az örmény keresztények is idetartoznak, márpedig az ő politikai nézeteik felettébb különbözők.

Ez a választói csoport hagyományosan inkább a baloldali pártokhoz áll közelebb, többségük munkásként érkezett a hatvanas évektől Nyugat-Németországba, közösséget és védelmet elsősorban a szakszervezeti mozgalomban találhattak. A kereszténydemokratáktól (CDU) mind vallásuk, mind osztályhelyzetük miatt inkább idegenkedtek. A németországi törökökre specializálódott Data4U közvélemény-kutató cég felmérése alapján 57 százalékuk a szociáldemokratákat (SPD), 29 százalékuk a Szövetség ’90/Zöldeket, 12 százalékuk a szélsőbaloldali Die Linkét, hat százalékuk a CDU-t és egy százalékuk a liberális Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) választaná. Ez jelentősen eltér az össznémet eredményektől.

Eközben persze erős a török politika befolyása is, az idősebb generáció elsősorban csak török újságokból értesül a német fejleményekről is. Recep Tayyip Erdogan azonban csak egy szűk, de hangos kisebbség soraiban népszerű. A tavaszi török népszavazáson a németországi török származásúaknak csupán harmada szavazott Erdogan mellett. A török államfő politikájával főként azok szimpatizálnak, akiknek nincs német állampolgárságuk, és így szavazati joguk sincs.

A törökök a német politikában nem érzik eléggé megjelenítve az érdekeiket, ami már azon is látszik, hogy tizenegy török származású képviselő ül a 630 tagú Bundestagban. A lapunknak nyilatkozó Josip Juratovic, a szociáldemokraták Horvátországban született parlamenti képviselője szerint ugyanakkor a német parlamentben a bevándorlók összességében nincsenek megfelelően képviselve. Mi- közben a német társadalom húsz százalékának bevándorló háttere van (ebben persze a Kelet-Európából kivándorolt németek is benne vannak), a Bundestagban ülők között csak hat százalék ez az arány.

Bár a legtöbb török a szocdemeknél ül, a CDU is kezd nyitni feléjük. Ali Ertan Toprak kurd származású ügyvéd például régóta azért küzd, hogy a közösségéből egyre többen szavazzanak a CDU-ra. A CDU keresztény emberképét muzulmánként is el tudja fogadni – amint lapunknak nyilatkozta. Toprak szerint a baloldali pártok túl sokáig szemet hunytak Ankara befolyása felett. A Törökországból kitiltott ügyvéd úgy véli, a CDU többet tesz az integrációért, mert Ankarával szemben is keményebb vonalat képviselt mindig. A török származású szavazók iránt még a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) is érdeklődik. A pártnak eddig egyetlen ismertebb török politikusa van, a Rajna-vidék-pfalzi Attila Sonal, aki szintén azzal indokolja AfD-tagságát, hogy nem szeretne paraleltársadalmakat Németországban. E félelme azonban kevéssé megalapozott. A neves Bertelsmann Alapítvány augusztus végén közzétett felmérése szerint Európa országai közül Németországban igen sikeres a muzulmánok integrációja. Több mint 73 százalékuk számára például már a német az első nyelv, sőt a muzulmán valláshoz való kötődésük is folyamatosan lazul.

FOTÓ: AFP/MAURIZIO GAMBARINI

Németországi törökök emlékeznek a tavalyi puccskísérletre. Erdogant csak egy szűk kisebbség támogatja

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.