Véget érhet az évtizedes palesztin megosztottság

● Kairóban megegyezett egymással a Hamász és a Fatah, de vajon meddig tart a béke, és mit szól ehhez Izrael?

Magyar Nemzet - - Címlap - LÁSZLÓ DÁVID

Tízévnyi megosztottság után felcsillant a remény a rivális palesztin szervezetek megbékélésére: Kairóban a Gázai övezetet uraló radikális Hamásznak és a Ciszjordániát irányító Fatah pártnak csütörtökön sikerült megállapodnia.

Amíg az egyiptomi fővárosban léptek egyet a palesztin megbékélés felé, az Egyesült Államok éppen bejelentette, 2018. december 31-ei hatállyal ismét kilép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, az UNESCO-ból. Washington a lépést azzal indokolta, hogy a szervezet elfogult Izraellel szemben, és reformokra szorul – gondolva itt bizonyára a költségek lefaragására is. (Izrael röviddel az amerikai bejelentés után szintén kilátásba helyezte kilépését.) Az amerikai vádakat arra alapozzák, hogy Palesztina 2011 óta teljes jogú tagja az UNESCO-nak, az utóbbi hónapokban pedig több olyan határozatot hoztak, amely Izrael ellen irányult. Például úgy döntöttek, hogy a ciszjordániai Hebron óvárosa veszélyeztetett világörökségi helyszín, más határozatokban pedig a zsidók és Jeruzsálem történelmi kapcsolatát tagadták meg. Az időzítés sem véletlen, az UNESCO élére éppen ezen a héten választanak új vezetőt.

A szavazáson jelenleg az egykori francia, illetve katari kulturális miniszter a legesélyesebb, utóbbit pedig meglehetősen Izrael-ellenesként tartják számon.

Az Egyesült Államok szimbolikus lépésénél jelentősebb a palesztin kiegyezés, még ha a tető alá hozott egyezmény több részlete egyelőre tisztázatlan is. Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a felek megállapodtak, hogy a Hamász december 1-jéig átadja az irányítást a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a Gázai övezet felett. A tervek szerint a terület biztosításában a palesztin hatóság háromezer rendőre is részt vesz majd, és ugyancsak átveszik az ellenőrzést az Egyiptom és Gáza közötti Rafah határátkelő felett, ahová európai megfigyelőket is beengednének. A távlati célok között szerepel, hogy egy átmeneti egységkormány felállítása után egy éven belül új választásokat írnak ki.

Hasonló kísérletek az elmúlt tíz év során már többször történtek, Mekkában, Szanaában, Kairóban, Dohában, ám egyik sem bizonyult tartósnak. Egyelőre a mostani megállapodás sem tért ki a teljes megbékélés útjában álló legégetőbb kérdésekre. Ezek közül a legfontosabb, hogy mi lesz a Hamász katonai szárnyának sorsa. A radikális szervezet ugyanis leszögezte, hogy nem hajlandó lemondani hadseregéről. Mahmúd Abbász – a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke és a Fatah (azaz a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom) vezetője – viszont azt tette egyértelművé, hogy nem fog belemenni olyan helyzetbe, mint amilyet a Hezbollah teremtett Libanonban. Azaz nem engedi meg, hogy független milícia működjön az irányításán kívül. Köztes megoldásként – állítólag – az is felvetődött, hogy a katonai szárny maradna a Hamász felügyelete alatt, de az irányításába bevonnák a Fatahot is.

Ha erre sikerül is választ találni, még akkor is egy sor további megoldandó ügy marad. Ilyen például, hogy mit szól a megbékéléshez a nemzetközi közösség. Vajon képes-e a terrorszervezetként számontartott és Izrael létezését el sem ismerő Hamász „megszelídülni”? Az sem egyértelmű, hogy mi lenne a választások következménye. A közvélemény-kutatások alapján elmondható, a Fatah jelenleg sokkal népszerűbb, tehát ha nem ismétlik meg a múlt hibáit, valószínűleg magabiztosan nyernének egy voksoláson. De belenyugodna-e ebbe a Hamász?

Igaz, sok választása nincs, hiszen teljesen sarokba szorították. A szervezet máig nem tért magához a legutóbbi, 2014-es gázai háborúból, ráadásul közben felbukkant az Iszlám Állam, amely nem csupán a nemzetközi figyelmet lopta el, de belső riválist is teremtett. Az úgynevezett arab tavasz követ- kezményei sem kedveztek a szervezetnek, lassan elfogytak a külső támogatók is, a kegyelemdöfést pedig a Katar elleni szankciók jelentették. Közben a Mahmúd Abbász által elrendelt intézkedések – a fizetések egy részének megvonása, még inkább az elektromos ellátás korlátozása (nem fizették tovább a gázai villanyszámlát) – ellehetetlenítették az egyébként is humanitárius katasztrófa szélén álló Gázai övezetet.

Nagy kérdés még, mit szól a megbékéléshez Izrael. Abdel Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök korábban már beszélt arról, hogy a kiegyezés az izraeli– palesztin békemegállapodásnak készíti elő a terepet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont kijelentette, hogy minden jövőbeni kormánynak fel kell oszlatnia a terrorszervezet fegyveres szárnyát, és meg kell szakítania a kapcsolatukat Iránnal. Egyelőre úgy tűnik, egyik sem valósul meg.

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.