A KEGYETLEN HÓEMBER

● Nem csak Hollywoodban képesek erre: a britek felismerhetetlenné szabták át Jo Nesbö világhírű krimijét

Magyar Nemzet - - Címlap - FICSOR BENEDEK

Nem elég, hogy rossz, még át is veri a nézőket a norvég krimiből készült lm.

Nagy-Britanniában rajonganak a skandináv krimiért. A regények szinte az eredeti megjelenést követő héten már ott sorakoznak a boltok polcain, a filmek és tévésorozatok pedig sokmilliós nézettséggel futnak, sőt, a Wallanderrel már a saját skandináv sorozatukat is elkészítették a britek. Nem volt meglepő hát, hogy egy újabb nagyágyúra is kivetették a hálójukat. A Jo Nesbö norvég krimiszerző regényét feldolgozó Hóember azonban mégis több egyszerű rajongásnál, a film leginkább a bekebelezés klasszikus hollywoodi módszerét idézi. Azt a (szinte mindig) sikertelen próbálkozást, hogy egy nagyon nem amerikai műfajt amerikanizáljanak: vagyis kilúgozzák belőle mindazt, ami miatt egyáltalán érdemesnek gondolták feldolgozni.

Hogy az adaptációval nincs minden rendben, korábban is lehetett tudni, hiszen a film egyik vége még szinte a vágóasztalon volt, amikor a másikat már fűzték be a vetítőbe. Ennek megdöbbentő következménye, hogy a Hóember előzetese egy másik filmet reklámoz. Nem izgalmasabbat vagy nyomasztóbbat, hanem szó szerint mást. A trailerben felvillanó jelenetek jó része ugyanis a producerek vágóollójának esett áldozatul, így nem láthatjuk a vásznon. Egy új előzetes pedig, ami nem járatja a bolondját a potenciális közönséggel, biztosan túl sokba került volna.

Az átverés azonban nem áll meg az előzetesnél. Pedig a rajongókat már az felvillanyozta, amikor kiderült, hogy a világhírű norvég szerző regényét filmre viszik. Aztán kiderült, Martin Scorsese ül a rendező székébe, s bár ő végül nem vállalta, az új direktor talán még nála is izgalmasabbnak tűnt. A svéd Tomas Alfredson az Engedj be! gyönyörű vámpírdrámájával és a Suszter, szabó, baka, kém című bravúros kémfilmmel bizonyította, hogy otthonosan mozog a sötét tónusú, feszültséggel teli alkotásokban, ráadásul úgy ismeri a skandináv környezetet, mint a tenyerét. Amikor pedig a stáb is elkezdett összeállni, a rajongók végképp átadhatták magukat a gyönyörnek, hiszen a főszereplő nyomozó, Harry Hole szerepére az egyik legfelkapottabb férfi színészt, Michael Fassbendert választották, mellette pedig olyan kiváló színészeket jelentettek be, mint Charlotte Gainsbourg, Val Kilmer, J. K. Simmons, Toby Jones, A híd című sorozat főhősnője, Sofia Helin és Rebecca Ferguson.

Minden részlet a sikert jelezte előre, minden tökéletesnek tűnt. Talán túl tökéletesnek is ahhoz, hogy remekmű kerekedjen belőle. Végül aztán még csak egy jó filmet sem sikerült összehozni.

Nesbö eddig tizenegy regényt szentelt legendás nyomozójának, Harry Hole-nak (a legújabb még idén megjelenik magyarul is). A Hóember a hetedik a sorban, vagyis amikor annak történeté- be bekapcsolódunk, az oslói rendőrség hírhedten öntörvényű nyomozója már túl van jó pár kalandon, tragédián és nyakon csípett gyilkoson. S bár Nesbö minden újabb résznél ügyelt rá, hogy a regény önmagában is fogyasztható le- gyen, egy adaptáció esetében mégis jelezni kell, honnan jön, és mit cipel magával a főhős. Alfredson ezt apró gesztusokban, elejtett megjegyzésekben, jelzésértékű tárgyakban igyekezett öszszefoglalni. Teljesen eredménytelenül. Harry Hole egy fantom, akiről látjuk, hogy alkoholista, és szeretne visszatérni egykori kedveséhez, de ez nemcsak súlytalan, hiteltelen és indokolatlan vágyódás, de teljesen értelmetlen is.

A nyomozó egy őrült sorozatgyilkost üldöz, aki mindig akkor öl, amikor az első hó leesik. Az áldozatok olyan nők, akiknek szeretőjüktől született gyermekük. A gyilkosság helyszínén pedig mindig ott áll egy hátborzongató hóember.

A motiváció, az elkövetés módja és a gyilkos végcélja számtalan kérdést felvet(ne), Nesbö szerteágazó meseszövését azonban a film képtelen volt követni. Felvesz egy szálat, majd elfeledkezik róla, újabbhoz nyúl, de azt is elejti útközben, végül megmagyarázatlanul hagy szinte mindent a gyilkos kilétén kívül. Az pedig sajnos már a film első harmadában nyilvánvaló, még azok számára is, akik nem olvasták a regényt.

A színészek ebben a katyvaszban képtelenek normálisan teljesíteni, hiszen nincs semmi, amihez igazodhatnának. Fassbender csak lézeng másnaposan komor arccal, az egykori szerelmét játszó Gainsbourg pedig még ennél is tanácstalanabb. Egyedül a felettébb gyanús nyomozónő ( Rebecca Ferguson) hozhatna egy kis izgalmat a filmbe, de Alfredson ezt az örömöt sem hagyja meg nekünk.

Már ha őt hibáztathatjuk egyáltalán a kudarcért, és nem a filmet újravágó producereket. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a hollywoodi baklövéshez nem kell a Los Angeles-i partok napfényes kábulata, a britek is tönkre tudnak tenni egy ígéretes alkotást.

Fassbender csak lézeng másnaposan komor arccal, a volt szerelmét játszó Gainsbourg még ennél is tanácstalanabb

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.