Benyújtják Gulyás Mártonék a választási tervüket

● Négyszázalékos lenne a bejutási küszöb, és női kvótát is bevezetne a nyolc párt által elfogadott javaslat

Magyar Nemzet - - Belföld - MARKOTAY CSABA

Még a héten, de legkésőbb hétfőn benyújtják a parlament elé az új, igazságosabb választási rendszerre vonatkozó, nyolc párt egyetértésével kidolgozott szabályozást – tudtuk meg Gulyás Mártontól (képünkön). A kezdeményezést elindító Közös Ország Mozgalom alapítója lapunknak elmondta, az utolsó simításokat végzik a tervezeten, amellyel azt akarják elérni, hogy a 2018-as választást már ezen szabályok alapján rendezzék meg. Korábban kilátásba helyezte, hogy ha ezt a parlamenti többség elutasítja, akkor „erőszakmentes polgári engedetlenséggel” próbálják majd kikényszeríteni az új szabályok elfogadását. Ennek részleteiről Gulyás Márton egyelőre nem beszélt, azt mondta, hogy ezt az október 23-ra tervezett Kossuth téri tüntetésen ismerteti. Mivel azonban a kormánypártok már hónapokkal ezelőtt egyértelművé tették, hogy a választási szabályokon 2018 áprilisáig nem változ- tatnak, borítékolható, szükség lesz az ígért „engedetlenségre”.

Négyszázalékos bejutási küszöb (a jelenlegi öt helyett), 222 fős Országgyűlés (most 199), a választópolgári akaratot arányosan megjelenítő, tehát nem torzító népképviselet – ezek a fő elemei az elképzelt új rendszernek, amely a német választási rendszert veszi alapul, s igazságos, minden rajthoz álló jelöltnek és pártnak azonos feltételeket nyújtó kampányra is lehetőséget adna. A javaslat megszüntetné a „túlhatalmat biztosító” győzteskompenzációt, a „manipulált” választókerületeket, az egyenlőtlen média-hozzáférést, és azonos feltételeket adna a külhoni, illetve a külföldön dolgozó magyaroknak (előbbiek levélben, utóbbiak jelenleg csak személyesen voksolhatnak). A nők alacsony politikai részvételén kvóta bevezetésével javítanának, így a pártlistákon kötelezővé tennék, hogy sorrendben minden három jelöltből legalább egy nő szerepeljen.

Az országgyűlési választást továbbra is vegyes rendszerben tartanák meg, mindenki szavazhatna egyéni jelöltre és pártlistára is, és az egyfordulós szisztéma is megmaradna. A 222 képviselő közül 110 listáról, 110 magyarországi választókerületekből kerülne be a parlamentbe, míg két egyéni képviselőt a külhoni magyarok választanának meg. A tervezet lényege tehát az, hogy az Országgyűlésbe bekerült pártok teljes szavazatszámához viszonyítják a parlamenti helyek számát, így nem fordulhatna elő, ami 2014-ben, amikor a Fidesz a listás szavazatok 45 százalékával a parlamenti helyek kétharmadát szerezte meg. A közös kezdeményezés mögé az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, az Együtt, a Párbeszéd, a liberálisok és a Modern Magyarországért Mozgalom állt be.

A kormánypártok által vizionált őszi utcai zavargásokkal kapcsolatban Gulyás Márton korábban maga ellen tett feljelentést, miután Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság (és a Fi- desz) alelnöke arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálatok úgy látják, igen nagy kockázatot jelentenek a külföldről pénzelt szervezetek és emberek. Három személyt – Gulyás Mártont, Schilling Árpádot és Vágó Gábort – név szerint is említett. Gulyás azt szerette volna, ha kiderül, tényleg nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e, vagy Németh Szilárd csak blöffölt. Mivel azonban a rendőrségtől azóta sem kapott semmiféle tájékoztatást, hogy indítottak-e eljárást az ügyben, ez szerinte jól jelzi Németh Szilárd szavainak komolytalanságát.

NEM SÍPOLNAK. Közös tüntetés lesz október 23-án délután a Kossuth téren, amelyen a választási javaslatban is szereplő nyolc párt közül hét jelezte részvételét. (Az LMP nem vesz részt az eseményen.) Gulyás Márton arra a kérdésre, hogy a március 15-én az Együtt által szervezett sípolós akcióhoz hasonló performansz elképzelhető-e most is, azzal válaszolt: sípolást nem tervezünk.

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.