Hazánk az uniós rangsor utolsó előtti helyén

● A nemek közötti esélyegyenlőséget vizsgálták ● Magyarországon a fizetésbeli különbségek nem jelentősek

Magyar Nemzet - - Belföld - KUSLITS SZONJA– KOVÁCS GERGELY

A nemek közötti egyenlőség szempontjából Magyarországon – Görögországgal és Csehországgal együtt – a legrosszabb a helyzet az unió 28 tagállama közül, ha a politikai, gazdasági és szociális döntéshozatalban való részvételük szerint vizsgáljuk a nők helyzetét. A vilniusi székhelyű Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szerdán hozta nyilvánosságra a témában készített jelentését.

A kutatás szerint 2015-ben Finnországban, Svédországban és Franciaországban ült a legtöbb nő a parlamentben, a minisztériumokban és a helyi önkormányzatokban, míg Magyarországon, Szlovákiában és Cipruson a legkevesebb. Magyarországon a miniszterek másfél, a parlamenti képviselők 9,7 százaléka nő, az önkormányzatokban ez az arány 11,3 százalék. Az EU-nak mindöszsze hét olyan tagállama van, ahol a parlamentben ülő képviselők legkevesebb 40 százaléka nő. Ezek a következők: Belgium, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia és Svédország.

A kutatás hat szempont szerint – munka, pénz, tudás, időbeosztás, dön- téshozatal és egészség – elemezte a különbségeket 2005 és 2015 között. Nem meglepő módon Svédország és Dánia a két legfejlettebb ország a nemek közötti egyenlőség tekintetében, míg Magyarország az utolsó előtti helyen áll, egyedül Görögországot megelőzve. Hazánkban például Észtország mellett az önkormányzatok által támogatott kutatásokat végző szervezetek, közalapítványok döntéshozatali testületeiben egyáltalán nincsenek nők.

Érdekesség, hogy bár a hazai egészségügyi ellátásban rendkívül sok a probléma – állandó a forráshiány, hosszúak a várólisták és olykor megdöbbentők a körülmények is –, annyi legalább bizonyos, hogy nincs jelentős különbség a férfiak és a nők ellátása között. A különböző nemek ugyanis a mutatók alapján szinte pontosan azonos mértékben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Az egészség terén mutatkozó, nemek közti különbségeket illetően egyébként a középmezőnyben vagyunk. A 86 pontos mutatónk kifejezetten jónak mondható, kevéssel van csupán az EU-s átlag alatt. Az összesítés alapján a leglátványosabb javulás – tőlünk függetlenül – a döntéshozatal terén következett be: a nők szinte minden tagállamban nagyobb számban vesznek részt a politikai és gazdasági döntések meghozatalában, mint korábban. A javulás 2010 után vált különösen látványossá. A fejlődés a cégek vezetésében érhető igazán tetten. A nagyvállalatok vezetésében 10-ről 22 százalékra emelkedett a nők aránya 2005 és 2015 között. Ugyanakkor az EU legnagyobb vállalatainak vezetésében még mindig csak 7 százalék a nők aránya. Továbbra is jellemzően férfiak vezetik a nagybankokat és a pénzügyminisztériumokat, az övék a főszerep a pénzvilágban, a médiában és a sport világában. A foglalkoztatás terén megmutatkozó nemi különbségek is igen látványosak, a főállású nők aránya mindössze 40 százalék. Különö- sen szembetűnő az eltérés a fogyatékkal élő, az alacsony végzettségű és a nyugdíj előtt álló nők esetében.

A jelentésből látszik az is, hogy 2005-höz képest ma 12 tagállamban még egyenlőtlenebbül oszlik meg a szabadidő férfiak és nők között, Magyarország is ezen országok közt található. A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy Finnország, Dánia és hazánk kivételével minden más országban több férfi sportol, szórakozik vagy jár kulturális programokra az otthonán kívül. Magyarországon úgy tűnik, ez inkább a nőkre jellemző.

Bár a férfiak és a nők keresete az utóbbi években közelített egymáshoz, a nők átlagosan még mindig kevesebbet visznek haza, mint a férfiak. A havi bérben 20 százalék az átlagos eltérés a férfiak javára, de az egyes országokon belül ennél jóval nagyobb különbségek is lehetnek. Hazánk érdekes módon ezen a területen kifejezetten jól teljesített, vagyis a férfiak és nők közötti fizetésbeli különbségek Magyarországon nem annyira jelentősek. Sőt, ezen a területen produkáltuk a legjobb eredményt. De messze az EU-átlag fölött vagyunk akkor is, ha a férfiak és a nők vásárlóereje közötti eltéréseket nézzük, vagyis nálunk sokkal kisebb ez a különbség is.

A legnagyobb javulás egyébként a nemek közti egyenlőség terén – ha mind a hat szempontot vizsgáljuk – Olaszországban és Cipruson következett be. Spanyolország, Horvátország, Ciprus és Lettország minden területen javítani tudott.

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.