Bevándorlás: nem nemzeti stratégia kell

● Michael O’Flaherty szerint egyes politikusok megnyilvánulásai nyomán az állampolgárok elfogadhatják a gyűlöletet

Magyar Nemzet - - Külföld - RUZSBACZKY ZOLTÁN

A civiltörvény és a CEU-ügy kapcsán osztja az Európai Bizottság aggodalmait az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének vezetője. Ám Michael O’Flaherty dicsérte is hazánkat a romák felzárkóztatására tett erőfeszítései miatt.

A múlt héten a második szakaszba lépett az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása Magyarország ellen a civiltörvény, illetve a CEU-t érintő jogszabály-változtatások miatt. Mit gondol, van megoldás a nézeteltérések kiküszöbölésére?

– Magam is osztom a bizottság aggályait, a szabad egyetemi környezet léte meghatározó a társadalmaink számára. Ezt garantálja az EU alapjogi chartája, ezért azt tudom mondani, hogy a megoldás a már vállalt jogi kötelezettségek teljesítése. – A magyar kormány szerint a civiltörvény főleg az átláthatóságról szól.

– Természetesen figyelem az eseményeket, Magyarország civil társadalma erős, rengeteg elkötelezett emberrel, akik fontos szerepet töltenek be a társadalomban. Csakhogy a mai, globalizált világban a civil társadalmak már nem képesek csak helyi forrásból működni, ezért szükség van határon átnyúló finanszírozásra is. Persze a velencei bizottság is azt mondja, lehetséges szabályozni a civileket, csakhogy ennek az európai jogi keretek szerint kell történnie, és emlékezni rá, hogy egy idegesítő civil társadalom az egészséges társadalom jele. Vagyis ha egy tagállam szabályozza ezt a szférát, nagyon óvatosan kell hozzányúlnia a kérdéshez, és senkit sem szabad diszkriminálnia.

– A magyarországi helyzet nevezhető különösen komolynak?

– Ahogy más emberi jogi szervezetek is kijelentették, aggódunk a magyar helyzet miatt, ám fontos tudni, hogy emberi jogi problémák mindenhol vannak Európában. Ebben az értelemben Magyarország sem kivétel.

– Csakhogy a hírekben állandóan Magyarország és Lengyelország szerepel a jogsértések terepeként, például mert nem fogadják el a menekültkvótát.

– Nincs olyan, hogy közép- vagy kelet-európai emberi jogi probléma. Vegyük csak a bevándorlást: közelről fi- gyeltük a menekültválság alatt a 14 leginkább érintett uniós tagállamot, és bár némelyikük emberi jogi szempontból jobban teljesített, a problémák mindenhol megvoltak. Nem segít, ha a jogsértéseket bizonyos régiókhoz kötjük, az ugyanis a nyugati tagállamokat felmenti a felelősség alól.

– Az európai muszlimokról szóló jelentésükben azt állítják, hogy a közösség tagjai rengetegszer találkoznak diszkriminációval. Mire van szüksége Európának a viszony normalizálása érdekében?

– Egész Európában javítani kellene az integráció mikéntjén. Jobban oda kell figyelni a nyelvoktatásra, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a helyi megoldásokra, vagyis hogy azok a városi, kisvárosi közösségek álljanak elő az ötleteikkel, ahol valójában élnek a bevándorlók, és ne egy absztrakt nemzeti stratégiában gondolkodjunk. Oktatás, lakhatás – nagyon sok mindenen kell javítani. És a muszlimokat is szükséges lenne felvilágosítani az emberi jogi védelmi rendszerről, 90 százalékuk például nem tudja, hogy jelentheti, ha zaklatják. Az iszlámellenességgel is komoly bajok vannak, és itt hadd mondjak egy magyar példát: 2016-ban a bevándorlással kapcsolatos online kommentek 80 százaléka gyűlöletbeszédnek minősült. A gyűlöletbeszéd ugyanis nemcsak egyéneket bánt, de komoly károkat okoz a társadalom számára is, pedig lehetne ellene küzdeni kölcsönös, kultúrák közti tisztelet kiépítésével, valamint annak iskolai tanításával, hogy miként kell a médiát értő módon követni.

– Csakhogy a közösségi média legnagyobb felületeire, például a Facebookra vagy a Twitterre Európának kevés hatása van. Hogyan lehetne ezeket szabályozni?

– Én nem a hozzászólások törléséről beszélek, hanem arról, hogy túl sok közszereplő enged meg magának olyan kijelentéseket, amelyek tovább tüzelik az intoleranciát. Ez pedig odáig vezet, hogy a társadalom elfogadhatónak tartja a gyűlölet terjesztését. Pedig ezzel óriási károkat okoznak egy társadalomnak, éppen ezért segíteni kellene az embereknek abban, hogy megértsék, hova vezet mindez.

– Magyarországnak kevés a tapasztalata a muszlim bevándorlókkal. Ha végül a kvótarendszer értelmében tényleg ideköltöznek, mit kellene tenni a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében?

– Le kell ülni velük, és az ő véleményüket is ki kell kérni. Háromoldalú párbeszédre van szükség, ahol az érkezők, a helyi közösség és a helyben illetékes hatóságok is elmondják a véleményüket.

– Ezek az elvek jól hangzanak, csakhogy az utóbbi években Európa-szerte azt látjuk, hogy erősödnek a szélsőjobboldali pártok. Miért?

– A populizmus előretörése nagyon bonyolult folyamat, ezért én az emberi jogi dimenziójára térnék ki. A növekvő egyenlőtlenség rengeteg embert ijeszt meg és dühít. Sokkal jobb munkát kell végeznünk a szociálpolitika terén, valamint a fenntartható munkaerőpiac kialakításában. A társadalom egyes részeinek elidegenedése szükségszerűen a gyűlölet táptalaja, ez pedig kiváló te- rep a szélsőséges politikai erők számára. Ragaszkodnunk kell a társadalmi igazságossághoz, a bűncselekmények megbüntetéséhez, illetve ragaszkodnunk kell bizonyos értékekhez a közéletben.

– Tudunk pozitív példákat EU-tagállamokból?

– Természetesen, több jó példát is tudok mondani. A kihívások ellenére helyi szinten sok jó kezdeményezés van Magyarországon a romák integrálására, szoros együttműködésben civil szervezetekkel. Vagy említhetném az európai romastratégiát is, amit pont a magyar EU-elnökség alatt fogadtak el. De Magyarországon erős és folyamatos az elköteleződés az antiszemitizmus ellen is. Németországból vagy Svédországból pedig az újonnan érkezett menekültek integrációját emelném ki. A svéd intézkedések egy része egyébként – csak hogy visszautaljak az előbb általam elmondottakra – azért lehetett sikeres, mert helyi szinten alkalmazták őket.

Lehetséges szabályozni a civileket, de ennek az európai jogi keretek szerint kell történnie

Túl sok közszereplő enged meg magának olyan kijelentéseket, amelyek tovább tüzelik az intoleranciát

– Két magyar falu sem volt hajlandó a közelmúltban menekült gyerekeket fogadni nyaraltatás céljából, pedig őket a magyar állam már hivatalosan is befogadta. Mi lehetett ennek az oka?

– A konkrét esetekről nem tudok nyilatkozni, azokat nem ismerem. Az viszont egyértelmű, hogy a változás megijeszti az embereket, félreértésekre adhat okot, főleg a változások méretét és jelentőségét szokás félreérteni. Ha bárkit megkérdezünk Európában arról, hány muszlim él a környezetében, drasztikusan magasabb számot fog mondani, mint ami a valóság. A félreértések leküzdéséhez az állampolgárok hiteles tájékoztatásával lehetne tenni, ebbe be lehet vonni a civil társadalom képviselőit, valamint a helyi vallási vezetőket is. vor Benedek frakciótársa. Ezen a héten elkészült a jelentés ütemterve. Idén lesz még egy meghallgatás az EP-ben, ahová várják a magyar érintetteket is. Jövő márciusra készül el a jelentés, amelyről júniusban szavaz a szakbizottság, a plenáris ülés szeptemberben lesz. Az ügy kimenetele azon múlik, hogy az Európai Néppárt milyen álláspontot foglal el, sikerül-e addig megnyugtatni az elégedetlen képviselőket, vagy változik-e a kormány, illetve a politikája. A jelentés elfogadásához a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmada, az összes képviselő szavazatának abszolút többsége, 376 voks szükséges.

Amennyiben a parlament támogatja a javaslatot, akkor a már említett 7. cikk 1. bekezdése szerint a tagállamokat tömörítő tanács négyötödös többséggel megállapíthatja, hogy Magyarország esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg. A 2. bekezdés alapján megállapíthatják, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. Ehhez a tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia, és az EP hozzájárulására is szükség van – a magyar kormány ennél a lépésnél a lengyel vétóban bízik. A 3. bekezdés a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti, itt azonban véget ér a megtorló intézkedések listája.

Valószínűleg ennek az atombombának van a legbonyolultabb indítószerkezete, de az is lehet, hogy hiányzik belőle a detonátor.

FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS

Michael O’Flaherty, az EU Alapjogi Ügynökségének vezetője

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.