A tanya krónikása

Lakatos Vincére emlékeztek a Bibó diákjaival A 110 éve született Lakatos Vince íróra, fotográfusra, a tanyavilág szépségének és gyötrelmeinek krónikására emlékeztek a Baky-kastélynál.

Petofi Nepe - - MEGYEI KÖRKÉP - Munkatársunktól baon@baon.hu

A Bibó István Gimnázium diákjai és tanárai a város szélén álló Baky-kastélynál emlékeztek az ismert alkotóra, akinek emléktáblájánál koszorút helyeztek el. Halász Balázs, a megemlékezés szervezője és a Lakatos Vince-hagyaték egyik lelkes ápolója a megemlékezésen hangsúlyozta: fontos, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje és őrizze azt a szellemi örökséget, amit az utókor számára hagyott az egykori halasi fotográfus.

Lakatos Vince a térséget járva nagyon sok felvételt készített. Pótolhatatlan kordokumentumainak egy része megtekinthető a Kiskunmajsához tartozó Kígyós egykori iskolájában berendezett tárlaton is.

Az ünnepségen Palásti Károly, a Bibó gimnázium tör-

ténelemtanára – aki gimnazistakoráig maga is az alsószállási tanyavilágból járt be a városba és kapott máshonnan be nem szerezhető élményeket a természetről, a megélhetés nehézségeiről – emlékezett Lakatos Vincére. Palásti tanár úr felidézte a néhai fotográfus életpályáját, felbecsülhetetlen értékű filmes és írói munkáját.

Lakatos Vince Mikelakán, az Osztrák–Magyar Monarchia Arad vármegyéjének egyik falujában született, 1907. január 21-én. Édesapja vasutas volt, így került a család a Halasi tanyák vasúti megálló bakterházába. Először egy tázlári tanyai iskolába, majd a harkapusztai isko- lába járt, miközben napi 12 kilométert gyalogolt. Ekkor ismerte meg a tanyai szegényparasztok életét. Ez lett gyakran témája a későbbi újságcikkeinek, fényképeinek, regényeinek, majd az általa írt és rendezett filmek jelentős részének is.

Szegeden jogot végzett, 1933-tól 1944-ig újságíróként dolgozott, 1941–1943 között a Nemzeti Újság, 1943-tól az Esti Újság és a Függetlenség munkatársa volt. Írt novellákat, regényeket.

A II. világháború után kezdett filmezni, először a Földművelésügyi Minisztérium számára, 1946-tól kezdve a Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyár, majd az ebből alakult Budapesti Filmstúdió, későbbi nevén Népszerű Tudományos és Oktatóstúdió rendezőjeként. Filmjei főként az alföldi tájat és népet mutatták be. Több mint 200 rövidfilmet forgatott, amely nagy szakmai és közönségsikert ért el.

Okos szerkezetek című filmjét a Tamperei Filmfesztiválon nagydíjjal jutalmazták. 1971ben érdemes művész, 1973ban pedig a Magyar Népköztársaság érdemes művésze lett. Megkapta Bács-Kiskun megye művészeti díját is 1972-ben. Halas környékén forgatott filmjei: a Futóhomok (1950), a Naplemente (1978) és Halas hatalmas (1979).

Lakatos Vince 1978. február 20-án hunyt el Budapesten.

A gimnazisták is fejet hajtottak Lakatos Vince emléktáblájánál

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.