Ház,Há hazah odalett

A németek kitelepítésének korszakára emlékeztek

Petofi Nepe - - CÍMLAP - Barta Zsolt zsolt.barta@mediaworks.hu

A magyarországi németek kitelepítésének emléknapján emlékeztek Császártöltésen a település történetének egyik legszörnyűbb idoszakára.

A magyarországi németek kitelepítésének emléknapján emlékeztek Császártöltésen a település történetének egyik legszörnyűbb idoszakára.

Vasárnap délután a császártöltési sportcsarnokban kétórás program keretében elevenítették fel a 70 évvel ezelőtti eseményeket. A rendezvényen diákok, helyi polgárok idézték fel a német nemzetiségű családok kitelepítésének hónapjait. Petz Erzsébet pedagógus, a helyi német nemzetiségi önkormányzat vezetője Komáromi Mátyásnét kérdezte németül, aki elmondta gyermekkora szörnyű élményét.

Ezt követően Petz Erzsébet saját családjának a történetét mesélte el a közönségnek. Édesanyja és a nagyszülők megszöktek a kitelepítést végző hatóság elől, Kéleshalomra menekültek. Hosszú ideig

bujkáltak és egy tanyán várták ki, amikor már nem üldözték itthon a német származású családokat és akkor mentek vissza a szülőfalujukba.

Dr. Knipl István történész az 1946–47-es időszakról beszélt, amikor a magyar kormány megszervezte az állampolgárainak az országból történő elűzését. Császártöltést ugyanúgy sújtották a II. világháború borzalmai a polgárok szovjet munkatáborokba történő elhurcolása, mint más magyar nemzetiségű településeket. Azonban akik itt-

hon maradtak, attól retteghettek, hogy kitelepítik őket csak azért, mert német nemzetiségűek. A kollektív büntetéssel sújtott polgárok nevei egy országos listára kerültek. Ezen 1400 töltési név szerepelt. Egy 1946-os kormányrendelet szabályozta a kitelepítési folyamatot. Aki az 1941-es népszámláláson német nemzetiségűnek vallotta magát, annak távoznia kellett. Néhány kiló élelmiszert, két kiló zsírt, kisebb ingóságokat gyűjthettek össze és ezzel a vándorbatyuval kelhettek útra.

Knipl István elmondta, hogy bár a téma egy részét a történészek feldolgozták, a családok egyéni története még bőven ad feladatot a kutatóknak. Nagyon sokan amikor Ausztriába vagy Németországba kerültek, ott úgy fogadták őket, hogy megjöttek a magyar cigányok. Aki tehette, haza szökött, akik meg itthon bujkáltak, azok a településükre több mint egy év után térhettek vissza. De mire visszatértek a falvaikba, addig a Felvidékről vagy az ország más területeiről betelepített családok foglalták el az otthonaikat.

A vasárnapi rendezvényen a helyi diákok mellett az érsekhalmi kórus és a császártöltési kórus is fellépett. Ezt követően a kitelepítéskor használatos, az ország egykori német nemzetiségű településeit körbejáró, úgynevezett Wanderbündelbe vándorbatyuban helyeztek el egy helyben sütött cipót és szilvalekvárt, melyet hétfőn Petz Erzsébet egy delegációval vitt el a szintén német nemzetiségű Vaskútra.

A kitelepítés napjait elevenítették fel a császártöltési polgárok vasárnap

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.