A szünetben csinált színházat

Ruszt József színházi forendezore emlékeztek kortársai és mai tiszteloi

Petofi Nepe - - KORZÓ - Popovics Zsuzsanna zsuzsanna.popovics@mediaworks.hu

A Ruszt József személyét, kecskeméti főrendezőségének körülményeit, színházi munkásságát felidéző beszélgetést megelőzően Réczei Tamás Katona József, avagy légy a pókok között fickándozik című darabját láthatta a közönség. A mű a Forrás folyóirat által kiírt Katona József drámapályázat különdíjazott alkotása, és tavaly novemberben mutatták be a Ruszt József Stúdió Színházban.

A Kocsis Pál rendezte előadásban Porogi Ádám játszotta Ruszt Józsefet. A Rusztot megidéző emlékbeszélgetésen mindketten részt vettek, valamint a legendás főrendező két egykori munkatársa és barátja: Nánay István kritikus és Tucsni András dramaturg. A beszélgetést Kriskó János televíziós szerkesztő vezette.

Ruszt József 1963-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ezután 11 éven át volt a debreceni Csokonai színház rendezője, közben az Egyetemi Színpad tagja. Ebben az időszakban ismerte őt meg Nánay István, az

Egyetemi Színpadon. Ruszt József délelőtt Debrecenben rendezett, majd vonatra ült, hogy este és éjszaka Budapesten segítse a színházcsináló egyetemistákat. Nánay István szerint, amit az elméleten túl a színház lényegéről tanult, az Ruszt Józsefhez köthető. Később az asszisztense volt, így közös munkájuk során is megtapasztalta, hogy Ruszt József

mennyire tudott hatni az emberekre, színészeire szuggesztivitásával, cinikus és kegyetlen humorával. Zseniális színészpedagógus volt, keze alatt kezdők és haladók is csodákra voltak képesek a színpadon.

Ruszt Józsefet Radó Vilmos kecskeméti színigazgató „csábította” Kecskemétre azzal, hogy megrendezheti a Hamletet. Ez meg is valósult,

Székhelyi József címszereplésével. Ruszt József legendás Shakespeare-rendezése alapos kavarodást okozott úgy a színtársulatban, mint a közönségben. Nagy figyelem irányult az előadásra, ezáltal a kecskeméti színházra. Jöttek Kecskemétre a kritikusok, az érdeklődő nézők a fővárosból. Radó Vilmos megérezte, hogy teátrumának erre van szüksé- ge, így Ruszt József főrendezői tisztséget kapott a kecskeméti Katona József Színházban. Öt évig, 1973–78 között töltötte be ezt a tisztséget.

Tucsni András eredetileg jogi pályára készült, később mégis Ruszt és a színház közelébe keveredett. Akkoriban pezsgett az amatőr színházi élet, az első Ruszt-előadást, az Arisztophanész madarait egy 1973-as debreceni egyetemi fesztiválon látta. 1976-ban Ruszt József meghívására került a kecskeméti társulathoz csoportos szereplőként és aszszisztenseként. Később dolgoztak együtt a zalaegerszegi színházban, majd a Hevesi színház alapításától, 1982től lett folyamatos a színházi kapcsolatuk. Mint elmesélte, Ruszt József fantasztikus empátiával bánt a színészekkel, értelmezte, előjátszotta a szerepeket. Ezt látva felismerte, hogy ő maga erre nem lenne képes, majd elhatározta, hogy végleg Ruszt mellett marad.

Ruszt József szellemi örökségének ápolásán Forgách András, Nánay István és Tucsni András fáradozik. Írásos hagyatékát adja közre az a hatkötetes Ruszt-sorozat, amely 2010-ben indult, és mostanra el is készült. Ezek egyike idézi Ruszt József gondolatát: „Hogy mit szeretek legjobban a világon? A színházat. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat”. Arra a kérdésre, hogy a Ruszt-féle hagyaték mennyire van jelen a mai magyar színházi életben, Nánay István őszintén válaszolt: sajnos semennyire. Hozzátette: az, hogy Kecskeméten született egy (részben) Ruszt Józsefről szóló előadás, olyan gesztus, ami legalább a helyi közegben elősegíti a folytonosságot.

A stúdiószínházi beszélgetés résztvevoi (balról jobbra): Kriskó János, Porogi Ádám (háttérben), Kocsis Pál, Nánay István és Tucsni András

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.