Agresszívan terjednek az inváziós károkozók

Már elkezdhetjük eltávolítani a fák és a cserjék elszáradt részeit, így időben megszabadíthatjuk őket a pajzstetutől, a molyok hernyóitól, gubóitól. A kiskertekre komoly veszélytényezők a rohamosan betelepülő, agreszszívan terjedő úgynevezett invazív káro

Petofi Nepe - - GAZDASÁG - G. Juhász Judit judit.g.juhasz@mediaworks.hu

Nyugalmi állapotban, azaz még a nedvkeringés megindulása előtt a fák és a cserjék jól tűrik a hideget, de a rügyet bontó növényekre végzetesek lehetnek az ideig-óráig tartó felmelegedések – tájékoztatta lapunkat a Takarék Agrárközpont vezető agrárszakértője. Fórián Zoltán szerint az elhanyagol kertek és szőlők szintén veszélyforrások növényeinkre, hiszen róluk mint gócpontokról könnyen elterjedhetnek a kórokozók és a gyomnövények, ráadásul e kártevők korai felszaporodását a klímaváltozás is serkenti. Elmondta, hogy az enyhébb februári napokon kertünkben kezdhetjük eltávolítani gyümölcsfák és cserjék elszáradt, esetleg moníliával fertőzött részeit, ezzel csökkentjük a szaporító képletek kifejlődésének esélyét. Ilyenkor fontos művelet a sebkezelés is, ami elősegíti növényeink regenerálódását és megnehezíti a kórokozók bejutását.

A fák és cserjék rovarkártevőktől való megtisztításával egész télen, így akár most is foglalkozhatunk. A munkát kezdhetjük a törzzsel és a vastagabb ágakkal, ezeket megszabadítjuk a pajzstetűtől, a különféle molyfélék hernyóitól, gubóitól. Távolítsuk el a lepkék, pillék hernyófészkeit és tojáscsomóit is, de vigyázzunk arra, hogy eközben ne sértsük fel a növények élő ré-

szeit. A lekapart, ledörzsölt kérget mindig meg kell semmisíteni.

Az agrárszakértő szerint a fás szárú növények általában jól tűrik a telet, ezért még nem látszik rajtuk a januári kemény fagyok hatása, de fontos, hogy ilyen időben jó általános kondícióban legyenek.

A nagy hideget leginkább a csonthéjasok sínylették meg, és főképp a termőrügyeket károsította, egy jó virágzás azonban akár a károsodás egyharmadát is ellensúlyozhatja. Az almatermésűk metszésének ideje mindenesetre csúszik az időjárás miatt. Hasznos lehet, ha próbaképpen levágunk egy

vesszőt és a szobában megpróbáljuk hajtatni, hogy meggyőződjünk az elfagyás mértékéről – folytatta az agárszakértő. Figyelmeztetett arra is, hogy a kiskerti növények fagyvédelmekor nem szabad elhanyagolni a régi, tradicionális módszereket sem, mint a füstölés vagy a fagyvédelmi öntözés, és szóba kerülhetnek a fagykárcsökkentő és termésszabályozó szerek is, de csak a szaktanácsok és a felhasználási útmutató alapján használjuk őket.

„Kiskertünkre komoly veszélyt jelentenek a rohamosan betelepülő és agresszívan terjedő úgynevezett invazív vagy inváziós károsítók” – hangoztatta Fórián Zoltán. E fajok térhódítása részint a klímaváltozás, részint a nyitott határok következménye. Első esetben a károkozók találják meg az utat hazánkba, a másodikban mi, emberek hurcoljuk be azokat magunkkal. Ilyen károsítók az amerikai szőlőkabóca (vektor, aranyszínű sárgaság fitoplazma), a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a harlekin katica, a selyemfényű puszpángmoly, a foltos szárnyú muslica, a platánlevél-aknázómoly és a lepényfagubacsszúnyog. A téli hidegre és a hóra szükségük van a haszonnövényeknek, ez életciklusuk fontos része. Az utóbbi enyhe telek után szokatlan nekik a mostani tartós hideg és fagy, amely a korábbi években rendre áttelelő kórokozók jelentős részét elpusztítja és a rágcsálókat sem kíméli. A nagy hideg hozzájárul a gazdák növényvédelmi költségeinek mérsékléséhez, mondhatni megfelel egy alapvető talajfertőtlenítésnek – mondta az agrárszakértő.

Az új hatóanyagok előállítása és engedélyezése óriási öszszegeket emészt fel, így egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy újabbakat fejlesszen ki, emiatt is érint rosszul bennünket az özönfajok gyors terjedése. Az agrárszakértő szerint a kiskertekben is érdemes lenne egyre inkább az integrált növénytermesztéssel védekezni. Ennek lényege, hogy nagy területen és hosszabb időn át előnyt élveznének a természetes szabályozó mechanizmusok, hangsúlyos lenne a megfelelő fajták kiválasztása és optimális tápanyag-gazdálkodásuk biztosítása, mivel a növény kondíciója meghatározó a védekezés szempontjából. Ilyen körülmények között a növényvédő szer lenne az utolsó esély a védekezésben. A cél tehát az, hogy kerti növényeink minél erősebben, jobb ellenálló képességgel tudják felvenni a harcot a károsítókkal – fűzte hozzá Fórián Zoltán.

A fás szárú növények jól turik a telet

Fotó: Löffler Péter

Télen is gondozzuk a szőlőt, hogy ne szaporodjanak el a kártevők (képünk illusztráció)

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.