Hegycsúcstól tengerfenékig

Somogyi Hirlap - - Címlap - Barkóczy László sonline@sonline.hu

Előadást tartott a Fekete István Látogatóközpontban Nádasi-Tóth Attila. Érdekes, mozgalmas életet él, földön, vízen, levegőben egyaránt.

A napokban tartott előadást a Fekete István Látogatóközpontban Nádasi-Tóth Attila. Amíg beszélt, minden szavából kiérződött, hogy olyan kihívásokat keres – és nagy arányban talál isaz életben, mely sokunknak talán ijesztő, de legalábbis borzongató lehet. Érdekes, mozgalmas életet él, földön, vízen, levegőben egyaránt.

A Kaposvári Vízügyi SC elnöke 10 éve, így még megmagyarázható, hogy búvár, pontosabban mindenféle búvár: oktató-, mentő- és ipari búvár is. De ipari alpinista is, ami már nehezebben értelmezhető kapcsolódás az előbbiekhez. Sőt, ha épp nem ipari jelleggel megy a magasba, akkor megmássza a Kilimandzsárót. Adrenalin minden mennyiségben. – 1985-ben kezdtem a búvárkodást az MHSZ keretein belül, és egy év múlva már én voltam a legfiatalabb búvároktató az országban, mindössze 17 évesen. A hadseregben a sorkatonákat oktattuk, például arra, hogy hogyan másszanak ki egy víz alá került harckocsiból légzőkészülék segítségével, de katonai búvárokat is kineveltünk – kezdte a mozgalmas élettörténetet Nádasi-Tóth Attila. – Noha a legmagasabb szintű vizsgáim voltak akkoriban, ’89 után mégis lecsökkent az értékük, hiszen nemzetközi szinten ezeket nem nagyon akarták elismerni. Ezért az akkori öregekkel együtt elsőként szereztünk nemzetközi, a NAUI (Amerikai Búvároktatók Nemzeti Szövetsége) búvároklevelet is. Én akkor már 21 éves voltam… Kemény vizsgákról beszélhetünk, ilyen végzettséggel oktatnak a Navy SEALS-nél és a NASA-nál is… de ez is hozzásegített ahhoz, hogy például találkozhattam Cousteau kapitánnyal, és csapatával is dolgozhattam egy ideig.

S hogyan lesz egy ilyen magasan képzett búvárból alpinista is? A megoldás persze itt is „történelmi”. - A ’80-as években a búvárkluboknál voltak a robbantómesterek szerte az országban, így mi búvárok is velük jártunk lebontásra váró épületek, kémények robbantására. A rendszerváltás környékén már mindenféle megbízást kaptunk, robbantottunk hidakat, víz alatti hídelemeket is. Ha jól emlékszem, egyszer a dombóvári TSZ-ben mondta az elnök, hogy ha olyan bátrak vagyunk, akkor a terményszárítót is fel tudjuk robbantani. Persze ahhoz fel kellett rá mászni, így vettünk alpinista felszerelést, elhelyeztük a tölteteket, és lebontottuk az épületet. Erre a tudásra alapozva, és erre építkezve aztán mára több céget is létrehoztunk ugyanilyen munkákra. Ebből jött a magasság szeretete, olyannyira, hogy pár éve barátaimmal – köztük a nemrég tragikus körülmények közt meghalt Erőss Zsolttal – meghódítottuk a Kilimandzsárót is – mondta.

Noha csodálatos dolgokat élt meg érdekes hobbimunkája során, azért volt, amitől már ő is elborzadt. Alpinistaként a Kékes-tető adótornyát jelölte meg veszélyes objektumként a nagy szél miatt. Búvárként a vízbe fulladt áldozatok megtalálása jelenti számára a legnagyobb lelki krízist, főleg, ha ismerősről, gyermekről van szó.

Fotók: Nádasi-Tóth Attila

Hajóroncsok között: nem kerüli a kihívásokat a kaposvári sportember. Bátran merül a mélybe, és hódítja a szirteket

Együtt mászott Erőss Zsolttal is a kaposvári sportember

Nádasi-Tóth Attila delfinekkel kötött barátságot

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.