Hiedelmek, szokások, babonák

Egész évünket meghatározhatja, hogy mit csinálunk szilveszterkor, újévkor

Tolnai Nepujsag - - MEGYEI KÖRKÉP - Kvanduk Bence

Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai. Ősidők óta fontos szerepet kap az óév búcsúztatása és az új év köszöntése. A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat – melyeket rendszerint nem tartunk be –, és ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Európában honosodott meg a télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés, együtt a napév szerinti időszámítással, ami a Római Birodalomból terjedt el. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, nálunk is csak néhány száz éve annak, hogy ezen a napon kezdődik az új év.

Az év utolsó napja a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja volt. Protestáns vidékeken gyakran megrendezték az óév jelképes temetését is. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát.

Szent Szilveszter pápa ünnepe, az ú jév előestéje. A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, amelyek célja az ártó, rontó erők távoltartása a háztól, egy másik egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele. Eszközei változatosak: a karikás ostortól a dudán és trombitán át egészen a csengőig és kolompig bármit elképzelhetünk.

Erdélyi hagyomány az óév kiharangozása és az új év énekléssel való köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás. Több helyen hagyomány a nyájfordítás is, aminek célja volt zajongással felébreszteni az állatokat, hogy a másik oldalukra forduljanak. Úgy vélték, ezzel biztosítják az állatok egészségét és szaporaságát, ennek másik elnevezése a gulyafordítás.

A szilveszterkor megfájduló fog arra figyelmeztet, hogy az óévben elmulasztott dolgokat nem szabad az új évben tovább halasztani.

Magyar népszokás az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), valamint egy öregembermaszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. Az eltemetés, a faluból történő kiűzés, kihajtás gondolata egyformán kapcsolódhatott élő emberhez, szalmából, rongyból készített bábuhoz és egyéb, a telet, a hideget, a fagyot megszemélyesítő tárgyhoz. A téltemetésre irányuló cselekmények szilveszterkor, farsangkor és a böjti időben is szokásban voltak.

Erdélyi hagyomány volt minden nagyobb ünnepen – így húsvétkor és Pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és a domboldalról legurították. Különösen az erdélyi szászok körében népszerű szokás, úgy tartják, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőhettek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekvések maguk után vonják ezek későbbi megismétlődését, ezért is fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat. Mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét. Az új év első napja szintén női munkatilalmi nap is a hagyományok szerint. Így január elsején sem szabad mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem befogni. A mosás elkerülésénél még hangsúlyosabb volt a babonák szerint a teregetés kihagyása, ugyanis ez a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal. Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól is az emberek.

A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is.

Az új év első napjából rengeteg következtetést is vontak le az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Kölcsönadni sem szerencsés ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan. Hasonló babona, hogy január elsején nem mindegy, kit engedünk először a lakásba: ha az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget.

Szintén hiedelem volt kora reggel friss vízben mosakodni, mert attól egészségesek maradnak majd egész évben. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Úgy gondolták, aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, elvitte az aranyvizet, így egész évben szerencsés lesz.

Azt is meg kell gondolni, hogy mit teszünk először Újév napján, mert jó esélylyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra. Ugyanezen okból ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd az évet.

A patkó és a négylevelű lóhere szilveszterkor is szerencsét hoznak

A Hunyadi huszár és betyár hagyományőrző egyesület idézte fel a gulyásfordítást

Egy tál lencse. Ezzel jó esélyekkel kezdhetjük az évet

A kéményseprők az igazi Szellemirtók

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.