Bukovinai székely már nem születik

A népcsoport arculatának megőrzéséért dolgozik

Tolnai Nepujsag - - CÍMLAP - Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu

TEVEL Asztalos Zoltán, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének leköszönő elnöke szerint akit a bukovinai székely kultúra magával ragad, azt nem engedi el.

Két évig volt a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének (BSZOSZ) elnöke Asztalos Zoltán, aki értékelte ciklusát.

TEVEL – Hagyományőrzőként már az elnöksége előtt is szerepet vállalt az irányító testületben. Első emberként hogyan tudta érvényre juttatni a bukovinai székelység kultúrájának átörökítését?

– Csibi Krisztina és Csiki Béla voltak azok, akik a legnagyobb hatást gyakorolták rám, de természetesen a többi elnökségi tagtól is rengeteget tanultam – mondta Asztalos Zoltán. – A BSZOSZ ernyőszervezetként próbál olyan kereteket teremteni, amelyek a bukovinai székelyeket érintő, sorsfordító eseményekről emlékeznek meg, illetve valami pluszt adni, ami hűen mutatja be kultúránkat. Nagy felelősség hárul tagegyesületeinkre, hisz ők az első vonal: náluk a családok, illetve az egyén szintjén kezdődik a hagyományőrző munka. Mi igyekeztünk ezt összefogni. A Szövetség nagyrendezvényei megmutatják, hogy kik is vagyunk, és mi az, amit tovább tudunk adni. Elnökként a legfontosabb célom volt, hogy rendezvényeink közösségépítő jelleggel bírjanak, illetve kiemelten fontosnak tartottam, hogy valóban tudatosuljon, ki székely, ki bukovinai székely. A gyökerek ugyanazok, rengeteg átfedés van, de mégsem mosható teljesen össze.

– A fiatalabbak mennyire fogékonyak az identitás megőrzésének üzenetére?

– Összetett kérdés. Kit tekintünk a hagyományőrzés szempontjából fiatalnak? A mesemondó gyerekeket, a tánchagyományt éltető tízenhúszonéveseket, vagy az egyesületeket vezető negyveneseket? A mai világban a tradicionális értékek, ha nem is kiveszőben, de erősen halványodóban vannak. A legfontosabb, hogy a gyerek saját családjában olyan impulzusokat kapjon kiskorától kezdve, hogy helyén, értékén tudja kezelni a hagyományok adta lehetőségeket. Ha ez hiányzik, akkor később sem lesz fogékony. Másrészt idősebb korban érik meg az ember arra, hogy ősei kultúrája iránt érdeklődjön.

– Egyik fő törekvése volt, hogy nyissanak a fiatalok felé. Hogy érzi, sikerült?

– Voltak és vannak programok, amelyek kifejezetten őket célozzák meg. De látnunk kell, hogy nem feltétlenül a bukovinai székely kultúra az, ami szabadidejüket kiteszi. Hála istennek vannak, akik fontosnak tartják, és részt vesznek az évente megrendezett néprajzi táborban, felveszik a viseletünket saját településük hagyományőrző rendezvényein, fesztiválokon. Andrásfalvy Bertalan szerint a néprajz a jövő tudománya, mert megmutatja, mi az ami jó volt, és ma is hasznosítható. Ezt kommunikáljuk a fiatalok felé is. Ha sikerült közelebb hozni valakihez ezt a kultúrát, akkor magával ragadja, nehezen engedi el. Ezt saját példámból mondom.

– Határon innen és túl a székelység összefogása mennyivel könnyebb feladat most, mint mondjuk egy évtizeddel ezelőtt volt?

– Egy évtizeddel ezelőtt nem gondoltam, hogy egyszer jómagam lehetek az, akinek ez lesz a feladata. A világ nyitva van, bárkit nagyon könnyű elérni, a személyes kapcsolatok viszont megsínylik ezt. Szervezési szempontból talán könnyebb az információkat eljuttatni a világ bármely székely érzelmű emberéhez, gyorsabban értesülünk egymás programjairól. Úgy gondolom, sok egyéb mellett például ennek is köszönhető, hogy tagegyesületeink sorába lépett egy marosludasi

egyesület, vagy hogy szorosabbra fűzhettük kapcsolatainkat népcsoportunk születésének helyével, Madéfalvával.

– Milyen rendezvényekkel, „eszközökkel” lehet megtartani, bővíteni a szellemi, tárgyi örökséget?

– Tájházak, néprajzi gyűjtemények sokasága, a népcsoport történetét, népi kultúráját feldolgozó kiadványok állnak rendelkezésre. A Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztiválon közel 30 éve mutatkozhatnak be az egykoron Bukovina területén élt népcsoportok. Néprajzi táborunk minden évben más helyszínen gyűjti a még fellelhető tárgyi emlékeket. Értékesnek tartom a Bukovina Kiadó tevékenységét, amely régi kötetek reprint kiadásán fáradozik. A népcsoport eltűnni nem fog, ettől nem tartok. Azt mondják, bukovinai székely már nem születik, csak temetik. Bukovinában valóban nem születik már székely, viszont sokan ismerik fel gyökereiket. Feladatunk, hogy a népcsoport ne veszítse el arculatát: nagyon vigyázzunk arra, hogy megjelenésünkben, rendezvényeinken a lehető legautentikusabb módon képviseljük bukovinai székely – magyar – öntudatunkat.

Fotó: TN-archív

Asztalos Zoltánt is magába szippantotta a bukovinai székely kultúra

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.