N N N

Varga: a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien

Uj Neplap - - BELFÖLD–KÜLFÖLD - Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu

Varga Mihály arra számít, hogy 5 százalék alá csökken hamarosan a munkanélküliségi ráta. A tárcavezető cáfolta, hogy 20-25 százalékos áremelkedésről beszélt volna a kiskereskedelemben. Jelentős béremelést sürget az ellenzék.

BUDAPEST A nemzetgazdasági tárca arra számít, folytatódik a kedvező tendencia a munkaerőpiacon a következő hónapokban, és Magyarországon a munkanélküliségi ráta várhatóan 5 százalék alá csökken. A kormány célja változatlanul a teljes foglalkoztatottság – mondta tegnap Budapesten a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta, a foglalkoztatási adatok a rendszerváltozás óta nem voltak ilyen kedvezőek, azóta nem dolgoztak még ennyien, így a magyar foglalkoztatáspolitika új korszak küszöbén áll. 2010 óta 633 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a bővülés összetétele is kedvező, 402 ezer új munkahely a versenyszférában jött létre.

A közfoglalkoztatás 162 ezerrel, a külföldi foglalkoztatás 69 ezerrel növelte a foglalkoztatottak számát. Így a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékról 5,1 százalékra csökkent, a munka- nélküliség a 2000-es évek elején volt ilyen alacsony utoljára. A munkanélküliek száma az elmúlt egy évben 76 ezerrel 234 ezerre csökkent. Hat éve a fiatalok körében mintegy 30 százalék volt a munkanélküliség aránya, most 13,3 százalék. ÁREMELÉS Varga hazugságnak nevezte a Népszabadság neki tulajdonított állítását arról, hogy 4-5 éven belül a kiskereskedelemben 20-25 százalékos áremelkedés jöhet. A Magyar Idők azt írta, a fogyasztói árak (5–10 százalékos) emelését fontolgatja több kiskereskedelmi vállalkozás a munkaerőhiány miatt, a többletbevételt a munkaerő megtartásához szükséges béremelésekre fordítanák. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kereskedelmi vállal- A szakácsok állítólag már nyugati bérszínvonalon dolgoznak. Ellenzéki pártok a többi munkavállalónak is béremelést sürgetnek, a kormányzat kiemelte, hogy nő a bruttó átlagkereset

kozások béremelésre kényszerülnek ugyan a létszámhiány miatt, de az áremelést az éles piaci verseny miatt elkerülik. BÉREMELÉS Százezer forintos minimumkeresetet sürgetett Magyarországon tegnap az MSZP. Gúr Nándor azt hangoztatta, hogy a minimálbér a többi visegrádi országhoz képest jóval alacsonyabb Magyarországon, nettó 73 815 forint, miközben a szlovákoknál 107 ezer, a lengyeleknél 110 ezer és a cseheknél is 100 ezer forint felett van. Szerinte az átlagkereset nettója 180 ezer forint, miközben a másik három országban 45-60 ezer forinttal magasabb, míg a 2004-es uniós csatlakozáskor a bérszintek együtt voltak. A szintén MSZP-s Korózs Lajos nemrég tűrhetetlennek nevezte a magyar jövedelmi vi-

szonyokat, ezért továbbra is 50 százalékos általános béremelést sürgetett, miután az Eurostat szerint Magyarországon csaknem 4 százalékkal emelkedett a szegénységben és nyomorban élők száma.

Munkavállalói érdekvédelemmel foglalkozó munkacsoportot alakított a Jobbik azért, hogy a magyar munkavállalók európai munkáért európai béreket kaphassanak – jelentette be tegnap Ander Balázs. A jobbikos honatya zsákutcának nevezte a Fidesz gazdaság- és szociálpolitikáját, amely a „nyugati cégek olcsó összeszerelő műhelyévé tenné Magyarországot”.

A Fidesz szerint a baloldal kormányzása alatt nem becsülte a munkavállalókat, több tízezer dolgozót tett utcára, magas adókkal csökkentette a béreket és egyhavi fizetést vett el a közszféra dolgozóitól. A polgári kormány adócsökkentésekkel, béremelésekkel segíti a dolgozókat, élen járnak a munkanélküliség csökkentésében és nő a bruttó átlagkereset.

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Hungary

© PressReader. All rights reserved.