Barokk opera a nagyváradi színházban

G. F. Handel Acis és Galatea című pasztorál operáját adta elő a nagyváradi színházban a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Csokonai Színház Énekkara, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében. Egyszerű történet, viszont gazdag zenei anyag jellemezte

Bihari Naplo - - NAPRAKÉSZ - PAP ISTVÁN

A barokk korszakba repítette vissza a nagyváradi közönséget hétfőn este a debreceni Kodály Filharmónikusok és a Csokonai Színház Énekkara, amely Handel Acis és Galatea című operáját mutatta be a színházban a XXVII. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. Az előadás megkezdése előtt Nagy Orsolya, a Szigligeti Színház munkatársa lépett színpadra és elmondta, hogy a váradi kulturális intézmény nemrég együttműködési megállapodást írt alá a debreceni Csokonai Színházzal, mely kapcsolat máris gyümölcsöző, hiszen az együttműködés keretében kölcsönösen támogatják egymást, illetve számos vendégjátékot fogadnak a partnerintézménytől. Az Acis és Galatrea előadás váradi bemutatását a nagyváradi polgármesteri hivatal és a Visit Oradea támogatta.

Barokk zene

Különleges élmény volt a hétfő esti operaelőadás: már eleve üdítő volt, hogy a barokk zene világa elevenedett meg a színpadon, hiszen a romantika operairodalma általában kiszorítja az azt megelőző korszakok operáit, leszámítva persze Mozart műveit. A Kodály Filharmonikusok és a Csokonai Színház Énekkara igényesen szólaltatta meg a művet, melyet John Gay szövegére komponált a Handel. A zeneszerző által több verzióban is megkomponált opera egyfelvonásos verzióját adták elő a debreceni művészek. Az angol nyelven előadott opera magyar szövegét magyarul lehetett olvasni a kivetítőn, de a történet egyszerűsége, valamint a zene kifejező ereje amúgy is könnyen érthetővé tette a színpadon megelevenedő történetet. A pasztorál opera a két címszereplő tragikus szerelmét eleveníti fel: Acis (Biri Gergely), a pásztorfiú szerelemes Galatea nimfába (Nagy Kira), a fiatalok boldogságát azonban elirigyli az óriás Polyphemus (Donkó Imre), és bár Acis barátja, Damon (Kéringer László) igyekszik figyelmeztetni a veszélyre a fiatalokat, ez sem segít, és Polyphemus megöli az ifjút. Galatea végül feltámasztja, pontosabban szökőkúttá változtatja megölt szerelmét.

Modern színpadkép

A történet egyszerűsége ellentétben áll a zenei anyag gazdagságával, ami már a nyitányban megelevenedik, a zene lendülete már ekkor magával ragadja a hallgatót, és a nagyszerű zenei teljesítmény a továbbiakban sem lankad, hiszen a kórus és a szólisták is igényesen adták elő szólamaikat. A rendkívül nehéz áriák kiének- lése nem jelentett gondot az énekművészek számára: kifejezetten drámai hatást keltett Nagy Kira és Biri Gergely szerelmes éneke, amelybe beleszövődött Donkó Péter basszusának dühöt, irigységet közvetítő szólama, ugyanakkor nagyszerű zenei élményt nyújtottak a Kéringer László által előadott áriák is. A Somogyi-Tóth Dániel vezényelte zenekar a barokk korszakot megeleveníteni képes zenei húséggel és igényességgel szólaltatta meg a hangszeres kompozíciókat és a kíséret is kiváló volt, annál is inkább, mert sikerült megtalálni a megfelelő hangerő-arányt: a hangszeresek nem nyomták el az énekeseket, akiknek szólamai így tisztán hallhatóak voltak a hátsó sorokban is. Gemza Péter rendező kortárs színpadi élményt varázsolt a barokk operából, főként a háttérre kivetített mozgóképek és a különös színpadkép, valamint megvilágítás segítségével. Az aránylag rövid, mintegy nyolcvan perces előadás az idei Festum Varadinum egyik legigényesebb művészi produkciója volt.

G. F. Handel Acis és Galatea című pasztorál operáját adta elő a nagyváradi színházban a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Csokonai Színház Énekkara

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.