Digitális jólét Erdélyben is

Interjú Deutsch Tamás EP-képviselővel, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztossal

Erdélyi Napló - - AKTUÁLIS - BÍRÓ BLANKA

Átfogó digitalizációs stratégia mentén dolgozik a magyar kormány a Digitális Jólét Programmal, amelybe a határon túli területeket is bevonják. Erről kérdeztük Deutsch Tamást, a programért felelős miniszterelnöki biztost, aki az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia alkalmából Sepsiszentgyörgyre látogatott.

– Milyen módon terjeszti ki a magyar kormány a Digitális Jólét Programot a határon túli területekre?

– A magyar kormány 2015 decemberében fogadta el a magyar digitalizáció átfogó stratégiáját. Ez a Digitális Jólét Program (DJP), amelynek a részét képezi az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság szereplőinek digitális átalakulását segítő programok, valamint az állam működésében nélkülözhetetlen átalakulás, hogy az ügyintézésben digitális szolgáltatásokat nyújtson a polgárok számára. Fontos eleme a kompetenciafejlesztés, hogy mindenki megfelelő színvonalú digitálisírás- és olvasástudással rendelkezzen. Ez csak úgy működhet, ha a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakulása megvalósul, ezért dolgoztuk ki Magyarország digitális oktatási stratégiáját. Amint a programot elkezdtük megvalósítani 2016ban, világossá vált, hogy szükséges néhány új fejlesztési területre kibővíteni, így alapos előkészítés után készült el a stratégiai dokumentum, majd a DJP 2.0. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy lehetőséget teremt arra, hogy a határon túli nemzeti közösségek, azok szervezetei is bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe.

– Kik a magyar kormány erdélyi partnerei e projekt megvalósításában?

– A határon túli érintett szereplőkkel – civilszervezetekkel, az üzleti élet képviselőivel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, a határon túli magyar települések vezetőivel – egyeztetve három konkrét irányt határoztunk meg. Ezeken belül már elindultak a fejlesztések, amelyeket újabb és újabb elemek követnek. Az első: a határon túl működő oktatási rendszer digitális átalakítása érdekében ingyenes képzéseket biztosítunk a pedagógusok számára, amelyek révén elsajátíthatják a digitális pedagógiai módszereket, hogy érdekesebbé, színvonalasabbá tudják tenni a munkájukat. A másik fontos fejlesztési irány, hogy a határon túl működő kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások is részesei lehessenek a digitális átalakulásnak, a saját cégeiket úgy tudják fejleszteni, hogy a digitalizáció kínálta lehetőségekkel élni tudjanak – számukra is képzési programot indítunk. És végül az okosvárosi fejlesztések is részei a digitalizációnak. Számos, többségében magyarok lakta település van a határon túl, ezek, illetve több megye vezetője is magyar, számukra szeretnénk olyan képzéseket biztosítani, hogy az okosvárosi fej- lesztéseket illetően olyan tudással rendelkezzenek, amivel az egyes településeken, kistérségekben a digitalizáció előnyeit az adott közösség kényelmének, életminőségének javítását szolgáló beruházások során tudják felhasználni.

– A rendszer digitális pontok hálózatára épül. Ezt miként építenék ki Erdélyben? – Magyarországon háromnegyed éven belül kiépül a Digitális Jólét Program-pontok hálózata, ezerötszáz olyan szolgáltató iroda, amely ingyenes kompetenciafejlesztő képzéseket biztosít minden érdeklődőnek, ha szeretne jártasabb lenni a digitalizáció világában, az eszközhasználatban, mert ezzel jobban fizető munkahelyet tud betölteni, jobban tudja a közigazgatás, a bankok digitális szolgáltatásait kihasználni. Ilyen pontokat szeretnék létrehozni a határon túli régiókban. Nem egy új szolgáltatói hálózatot akarunk kiépíteni, hanem a meglévő irodákat, egyházakhoz kötődő civilszervezeteket, oktatási és kulturális intézményeket, állampolgársági ügyekben szolgáltatást nyújtó irodákat, létező ingatlanokat és infrastruktúrákat, valamint a már ott dolgozó embereket szeretnénk olyan há- lózatba összekötni, amely a magyar polgároknak ingyenes képzési programokat biztosít.

– Tehát feltérképezik a jelenlegi állapotokat, és az eredmény alapján dolgoznak ki fejlesztési stratégiát. Mégis úgy tűnik, már azelőtt elindítják a programokat, és elsősorban nem az infrastruktúra kiépítésére, hanem a képzésekre fektetik a hangsúlyt. Ennek mi a magyarázata?

– Az általunk meghatározott három területen már rendelkezésünkre állnak az adatok. Tudjuk, hogy Erdély-szerte milyen a digitális infrastruktúra, milyen az internetfelhasználók aránya, hány százalékuknak van okostelefonja. Kell egy részletesebb kép, van olyan terület, ahol régebbiek, három-négy évesek az adatok, amiket a fejlesztési döntések megalapozása érdekében fel kell újítani. De ezen a három területen a rendelkezésre álló adatok alapján meghoz- hattuk a döntéseket. Pedagógusképzésre szükség van, a vállalkozások digitális átalakítására is, valamint a városi és megyei vezetők okosvárosi fejlesztésre irányuló képzései is indokoltak, ezért indultunk el ebbe az irányba.

– Mennyire göröngyös a digitalizáció útja, van-e ellenállás?

– Létezik idegenkedés, esetleg ellenállás, félelem, hogy a digitalizáció teremtette új helyzet kedvezőbb-e, mint a jelenlegi. Ez természetes. Azt gondolom, ez nem nagy mértékű, de annál fontosabb, nehogy azt a hibát kövessük el, hogy egyszerű divatjelenségként gondolunk a digitalizációra, és mivel egy aktuális divattal szemben illetlenség kritikát megfogalmazni, lehurrogjuk, maradinak minősítjük azokat, akik kétségeket, kifogásokat, kritikákat fogalmaznak meg. Legyünk nyitottak, beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mert nem arról van szó, hogy ez most a világtörténelem első olyan nagyszabású változása, amelynek kizárólag pozitív hatásai lesznek. Természetesen vannak mellékhatásai, a változásnak olyan következményei, amire oda kell figyelni, hogy minél korlátozottabb mértékben érvényesüljenek, különben bajok is lehetnek.

– Van, aki már most fél a túlzott digitalizáció következményeitől. Nekik mit üzen? – Az idegenkedést, félelmet nem érzem olyan erősnek, hogy komoly ellenszelet jelentene a digitalizációnak. Inkább az a fontos, hogy a kétségeket megfogalmazókat ne hurrogjuk le,

A digitalizáció úgy fogja átalakítani a gazdaság minden szektorában a tevékenységet, hogy a ma létező munkakörök, szakmák közül sok megszűnik. Öt-tíz-tizenöt év múlva lesznek, akik nem tudják a munkájukat folytatni, mert nem lesz rá szükség.

mert az nem segít annak a megválaszolásában, hogy azokból mi a megalapozott, és mi az, amit tájékoztatással, információval el lehet oszlatni. Lássuk be, amikor megjelent a televízió, a rádió, rengeteg kétség volt ezekkel kapcsolatban is, pedig nagyszerű technológiai újítások, de vannak mellékhatásai. Nem helyes, ha napi nyolc-tíz órát nézzük a televíziót. Ha a szülő nem figyel, a gyerek túl sokat tévézik, de ez nem lehet érv arra, hogy tegyünk meg mindent a televíziózás elterjedése ellen. Ugyanez a helyzet a digitalizációt illetően. Úgy fogja átalakítani a gazdaság minden szektorában a tevékenységet, hogy a ma létező munkakörök, szakmák közül sok megszűnik. Öt-tíz-tizenöt év múlva lesznek, akik nem tudják a munkájukat folytatni, mert arra már nem lesz szükség. Ne tanácsoljuk azt a gyerekünknek, hogy legyen számlaleolvasó, mert ezek az órák hamarosan digitálisak lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy aki ma számlaleolvasó, munkanélkülivé válik, mert a központokban majd szakképzett emberekre lesz szükség, csak el kell sajátítaniuk egy új tudást, hogy a számítógépek, digitális eszközök használatára alkalmasak legyenek. Ha abban nyújtunk segítséget képzéseken keresztül, hogy új szakmát vagy a saját szakmájuk digitális változatát elsajátítsák, akkor nem lesz félelmük a változással kapcsolatban.

FOTÓ: BÍRÓ BLANKA

A székelyföldi konferencián az erdélyi magyar digitalizációs lehetőségeket vették számba

FOTÓ: MTI

Deutsch Tamás: szükség van a vállalkozások digitális átalakítására is

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.