Új címert és zászlót kapott Méra

Reformációi ünnepség Cifrakalotaszeg legismertebb falujában

Erdélyi Napló - - CSENDES ÓRA - OKOS MÁRTON

Az 500 éves reformáció kapcsán felújított templomát ünnepelte Kalotaszeg egyik legszebb faluja, Méra. Az ünnepi alkalomra Pécsi L. Dániel jelképtervező elkészítette a gyülekezet címerét és zászlaját.

Az úgynevezett cifra Kalotaszeghez tartozó Méra a Nádasba igyekvő patak mentén fekszik mintegy 15 km-re Kolozsvártól. Első írásos említése 1299-ből származik Mera formában, amikor fatemplomát Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Később, a 16. század második felétől a kalotaszegi települések nagy részével együtt Méra is követte a reformációt és reformátussá vált. Ebből az időszakból 1560ból való a templom harangja, míg az úrasztala 1769-ben készült. A templom 1847-ben leégett, de két évre rá a faluközösség újjáépítette az eredeti falak és a gótikus stílusú ajtókeretek megtartásával.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen erre emlékeztek az elmúlt vasárnap a mérai református egyházközségben. Mezei Csaba lelkész vezetésével a gyülekezet néhány éve a templom felújításába kezdett. Szombaton még dolgoztak, de vasárnapra már ünnepi díszben, új padokkal várták az ősi falak a hálaadó istentiszteletre gyülekező helyieket és a vendégeket.

Az igét hirdető Vincze M. István kalotaszegi esperes a reformáció üzenetét hangsúlyozva úgy fogalmazott, a keresz- tyének számára egyedül a Biblia a hiteles forrás. Az ünnepi istentisztelet keretében Mezei Tünde lelkészasszony vezetésével a gyülekezet kórusa és egy helybéli diákcsapat is fellépett.

Az ünnepségen mutatták be a mérai gyülekezet új címerét és zászlaját. Pécsi L. Dániel jelképtervező, a címer alkotója ismertette a címeres zászló jelképrendszerét: a címerpajzs felső részében a reformátusok egyik jelképe, a fióká- it saját vérével tápláló pelikán az Úr Jézust jelenti, aki önmagát áldozta a bűnös emberért. Alul baloldalt a nyitott Biblia a keresztyén hitre utal, amely körül a keretet a templom belsejében lévő tartóoszlopok képezik. Jobb oldalt a heraldikában használt stilizált bivalyfej látható, amely a helyi állattenyésztésre és az országban egyedüliként számon tartott Bivalymúzeumra utal. A címerpajzs alatt a felirat: Nékem az élet Krisztus. A magyarországi művész saját tervezésű adományaként adta át a gyülekezetnek a címeres nagy zászlót.

A mérai rendezvény meglepetésvendégeként találkozhattak az ünnepség résztvevői a Svédországban élő és most épp Erdélyben tartózkodó Tamás Gáborral, aki Mérában született a néhai Tamás Gyula kántortanító unokájaként. A Kárpát-medence-szerte ismert előadóművész elénekelte Ó, erdély szép hazám című közismert dalát, majd átvette a címeres zászló asztali változatát az alkalomra készült emléklappal, amit a meghívott vendégek és a presbiterek is megkaptak.

Az 1917- ben konfirmáltak egy emléktáblát készíttettek, és ennek mintájára egy évszázaddal később újabb emléktábla készült az utókor számára.

Dési Zoltán főgondnok, Pécsi L. Dániel jelképtervező és Mezei Csaba helyi református lelkész az új gyülekezeti zászló és címer felavatásán

FOTÓK: OKOS MÁRTON

Tamás Gábor a templomban is elénekelte híres dalát

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.