A Partium legrégebbi Árpád-kori temploma Érábrányban

Befejezésre vár a Partium legrégebbi Árpád-kori romtemplomának a felújítása Érábrányban

Erdélyi Napló - - CÍMLAP -

A Partium egyik legrégebbi, romos állapotban található Árpád-kori temploma Érábrányban két évtizede arra vár, hogy felújítása befejeződjön. Története jól mutatja a vidék gyors ütemben apadó magyarságának a sorsát.

Sokan úgy látják, a Partium annyira egységes folytatása a magyar Alföldnek, hogy felfoghatatlan, mit keres itt a demarkációs vonal, amely kettéválasztja ezt. Ennek létezése azonban nagyon is nyilvánvaló, hisz határon innen a gazdaság és az életvitel minden területén meglátszik a különbség. Mifelénk a szegénység „bezárkózós, redőnylehúzós vagy még rosszabb, ablakbedeszkázós, gazfelverős, elmenekülős fajta” – tartják a Magyarországról ide tévedő vendégek. A kis falvak templomtornyai még mutatják a hazafelé vezető utat, de a templompadok már nem akarnak újranépesedni. A premontrei rendhez tartozó asszonyvásári katolikus templom – az érmelléki Fráterektől megöröklött kegyhely, régi nevén Forum Reginae – egy-egy búcsús szentmiséjén is alig telnek meg az első padsorok – mondja Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei prépost prelátus, akitől a rend által épített 800 éves érábrányi romtemplom múltja felől érdeklődünk.

Premontrei templom a gyümölcsösben

Érábrány nem az Ér, hanem a Berettyó partján található falucska, bár nevében az Ér is követeli a maga jussát, mivel szinte a két kisrégió mezsgyéjén található. Református temploma az 1940-es években épült, mellette szép kivitelezésű, új parókia dicséri a hívek igényességét. A hozzá tartozó gyümölcsöskertben Árpád-kori időkről tanúskodik egy 800 éves romtemplom. A kegyhelyet a rend monostorjegyzéke 1234-ben említi először, mint a monostorpályi (nyírpályi) premontrei rend tartozékát. Akkoriban a település Monostoros-Ábrány, később Monostorábrán néven volt ismert, a templomot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel – magyarázza Fejes Rudolf Anzelm prelátus.

Érábrányban 1386-ban a szilágysági kusalyi Jakcs családé lett a kegyúri jog, majd 1425ben a helység – valószínűleg kolostorával együtt – a Csákyak birtokába került. A kolostor szerzetesi közössége 1552 tá- ján szűnhetett meg. A ma is álló egyhajós téglafalazatú templom a 12. század második felében épült, mellette kolostor állt, mindkettőt a premontrei rend építtette. A jelenlegi romot B-kategóriás műemlékként tartják nyilván a romániai műemlékvédelmi listán. A templom nyugati fele eredetileg háromhajós volt. Az ásatások szerint körülbelül kétszer akkora lehetett, mint amekkora a jelenleg is álló épületrész.

A kegyhely története

Balla Tibor érábrányi lelkipásztor elmondása alapján mind a hajó, mind a szentély egy korábbi, már létező 12. századi egyhajós, félköríves templom alapjain áll, amelyhez az északi oldalon egy kápolna csatlakozott. A leírások szerint a 13. századi újjáépítése során emelték a mai hajót és a szentélyt, illetve a kápolnaszárnyat félköríves stílusban. A 13. század folyamán nyugati szakaszát háromhajósra építve fokozatosan bővítették. A nyugati és északi épületrészei a 18. századig álltak, ekkor épülhetett hozzá a mai nyugati homlokzati fal. A 20. század elejét csak az egyik torony érte meg, amelyet 1902 körül bontottak le. A reformációt követően a reformátusok használták egészen 1942-ig, amikorra elkészült az új református templom.

Ezt megelőzően 1912- ben Sztehlo Ottót (1851–1923), a Műemlékek Országos Bizottságának másodépítészét bízták meg az elképzeléssel, hogy készítsen terveket a templom háromhajóssá történő újjáépítéséhez, de az 1920-as években az érábrányi gyülekezet végül is amellett döntött, hogy új templomot épít. A század elején lebontott torony és fedelének anyagát is felhasz- nálták az új kegyhely építéséhez. Ekkor kezdődött meg a romosodása is. Végül 1999-ben láttak hozzá az Árpád-kori romok régészeti feltárásához, amely maga után vonta az épület szerkezeti megerősítését, illetve az 50-es években beszakadt födém és az oromfalak helyreállítást. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 2011-ben még távlati tervei között szerepelt a templom múzeummá történő átalakítása. A feltárási munkák mind a mai napig nem zárultak le, vagy inkább stagnálnak. A kutatási munka során falképtöredékeket is találtak, amelyeket azonban nem sikerült konzerválni, és teljesen feltárni, mert arra már kevés volt az alapítványi támogatás. A régészeti feltárások során készült dokumentáció az épület szerkezeti megerősítését, a fedélszék és az oromfalak rekonstrukció- ját alapozta meg. A teljes helyreállítás még várat magára. Annak ellenére, hogy a templom falképeit mészrétegre festették, és a födém beszakadása miatt évtizedekig ázott, pár évvel ezelőtt a falakon még felismerhető volt néhány apostol életnagyságú képe, illetve egy felszentelési kereszt és egy hatalmas szárnyú angyal vörössel festett képe.

Ezredfordulós tervek és mai valóság

Emődi Tamás, az egyházkerület építésze A Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemléktemplomai című munkájában így ír az érábrányi relikviáról: „a romosodó épület sorsát a mellette felépült és szerepét átvevő új református templom megléte pecsételte meg.

A födém nélküli templombelsőt évtizedekig pusztította az eső

FOTÓK: ÉRMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE

Az alapítványi támogatásnak köszönhetően tető kerülhetett a kegyhelyre

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.