Férfimentesítés

Erdélyi Napló - - VÉLEMÉNY -

Kitiltották a férfiakat egy svéd rockfesztiválról, mondván, sok volt mostanában a nemi erőszak és a zaklatás a svédországi fesztiválokon. A rendező, Emma Knyckare a Twitteren azt írta: a fesztivált egészen addig így rendezik meg, „amíg a férfiak nem tanulnak meg normálisan viselkedni”. Ami erről először eszembe jutott, az nem tűr nyomdafestéket. Férfitársaim jelentős részének nevében kikérem magunknak, hogy kollektív bűnösként egy kalap alá vegyenek minket erőszakoskodó emberszabásúakkal. A problémák elleni valódi küzdelem helyett egy ideológiai maszlaggal söprik szőnyeg alá a nők elleni erőszak elharapózását, elhalasztva a szembenézést. A svéd társadalom betegségét jelzi, hogy aki felveti, hogy a bűnözés növekedése és a nők elleni erőszakos bűntények elszaporodása egybeesik a bevándorlás mértékének növekedésével és az egyre nagyobb, más kultúrájú tömegek integrációjának kudarcával, az rasszista és kivetendő a társadalomból, miközben valaki teljes nyugalommal tehet kijelentéseket a férfiakra. Akik sikítanak, ha valaki azt mondja, „a bevándorlók közül sok válik bűnözővé”, azok többsége a férfiak kollektív kriminalizálását hallva csak megvonja a vállát. Mindig felidegesít, amikor a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenség ellen nemi alapú diszkriminációval küzdenek. Amikor kiderül, hogy vannak, akiknek nem az elvek- kel és a rendszerrel van bajuk, hanem csak azzal, hogy eddig nem ők voltak a haszonélvezői. Az ilyen emberek ugyanazt a rendszert akarják megtartani, ami ellen „küzdöttek”, csak ők akarnak a tetejére ülni. Mintha Martin Luther King ma élne, és azzal küzdene a feketék egyenlőségéért, hogy megpróbálná a fehéreket mindenhonnan kitiltatni. Persze vannak, akik azóta a nevében ezt teszik, de ezek az emberek nem az ő örökösei, hanem sokkal inkább a KuKlux-Klané. A feminista mozgalmak történetük során elvitathatatlan érdemekkel bírnak a nők egyenjogúságának kivívásában. A probléma az, hogy mint szinte minden társadalmi és politikai mozgalom, ez is kitermelte a maga szélsőségeseit, a „feminácikat”, akik nem a nemek társadalmi egyenlőségére törekszenek, hanem a férfiak elnyomására, bosszúra saját rossz élményeik miatt, vagy valamiféle hamis kiválasztottságtudattól vezérelve a férfinem kollektív megbüntetésére a nők korábbi hátrányos helyzetéért. Csak idő kérdése, hogy a maguk képére alakítsák a nácik egyik jelmondatát: A férfiak a mi szerencsétlenségünk! A másik nagy hiba, amit elkövetnek, az az, hogy az egyenlőséget öszszekeverik az azonossággal. Egyszerre hirdetnek univerzalizmust és teljes individualizmust: vitathatatlan dogma a nő és a férfi egyfor- masága, ugyanakkor aki elszakítja magát a hagyományos nemektől, az maga választhatja meg, hogy ő miben más és jobb. Ha egy fehér heteroszexuális férfi mondja azt, hogy ő nem ugyanolyan, mint egy nő, akkor megkövezik. Ha ezt például egy transznemű mondja, akkor vállukra emelik, és dicsérik bátorságát. Ha azt írnám, hogy a férfiak okosabbak, akkor hímsovinisztának neveznének, ha viszont olyasmit írnék, hogy a transzneműek jobb szülők, helyeselnének. De lényegében a két kijelentés között semmi különbség nincs abban a tekintetben, hogy mennyire diszkriminatívak. És nem azt támadnák, hogy van-e tudományos bizonyítékom, mert a feminizmus szélsőséges ága vallási fanati- kusokból áll, és vitatkozni nem hajlandóak, csak eretnekként elítélni, ha valaki nem követi a dogmáikat. Aki pedig vitatja ennek a kettős mércének a meglétét, annak a legegyszerűbb példaként azt tudom javasolni, hogy képzelje el, milyen reakciók születnének, ha egy fesztiválról vagy bármilyen rendezvényről a nőket vagy a melegeket zárnák ki. Fontos, hogy ne engedjünk ezeknek a szélsőségeseknek, mert ahogy a fanatikusok általában, totális rendszer építésére törekszenek, így ha a kezünket nyújtjuk nekik, a karunkat is megragadják, és végül örülhetünk majd, ha a férfiakat csak a fél világból tiltják ki, és nem kell elhagynunk a bolygót.

A problémák elleni valódi küzdelem helyett egy ideológiai maszlaggal söprik szőnyeg alá a nők elleni erőszak elharapózását, elhalasztva a szembenézést (...) Akik sikítanak, ha valaki azt mondja, „a bevándorlók közül sok válik bűnözővé”, azok többsége a férfiak kollektív kriminalizálását hallva csak megvonja a vállát.

ULICZA TAMÁS, MAGYAR HÍRLAP

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.