Megkérdeztük olvasóinkat

A farsangi szokások közül melyik az ön kedvence?

Gyergyói Hírlap - - AKTUÁLIS -

Áll a bál vízkereszttől húshagyókeddig. A farsangi időszak az evés-ivás-szórakozás jegyében zajlik, mielőtt a nagyböjt beköszöntene. Gyergyószéken tartják e hagyományt, nem vetik meg ilyenkor a finom falatokat, kívánják a muzsikaszót. Hogy kinek mi a kedvence a szokások közül, arra kaptunk választ olvasóinktól.

„Nem sokat szoktam farsangolni”; „Nem olyan, mint régen. Én idős vagyok, de még a fiataloknak sem olyan a farsang, mint hajdanán, el van változtatva, sajnos” – ilyen válaszok is érkeztek a visszaküldött szelvényeken, ám többen vannak, akik megnevezik a farsangi szokások közül a kedvenceiket.

Gyermekek farsangolása

„Amikor a kicsik beöltöznek a jelmezükbe, az nekem a legszebb” – így nyilatkozik egy olvasónk, és nincs egyedül, hiszen mások is a gyerekek farsango- lására térnek ki. Közöttük van olyan is, aki emlékeiből idéz: „Nekem az volt a farsangi szokások közül a legfelejthetetlenebb, amikor a gyermekeim kicsik voltak, és törtem a fejem, hogy milyen farsangi ruhát szerezzek be nekik, hogy különös legyen.”

Pánkósütés

Pánkó – így nevezik sokan a fánkot ebben a térségben, és ez az egyik jellegzetes farsangi finomság. Régen, és néhány helyen még ma is, a házszentelés napján a háziasszony, miután kitakarította a házát a „papok” fogadására, bedagasztotta a pánkó vagy kőttes palacsinta tésztáját. Amint kiléptek az otthonból az egyházi képviselőt, már sercegett is az olaj, és mindig került szomszéd, jó barát, akivel el lehetett fogyasztani még melegen a süteményt. Erre gondolnak szívesen azok, akik így fogalmaznak: „A fánk sütése házszentelés után”; „Olyan finom fánkot sosem tud- tam készíteni, mint édesanyám, az ebéd után a házszentelőket kínáltuk meg. Annak valahogy más volt az íze, mint amit én készítek.”

„A húshagyókeddi csörögesütés” – szerepel egyik szelvényen, hiszen a farsangfarka süteménye többnyire a csöröge, amelynek minősége tanúsítja a háziasszony tudományát.

Járd ki lábam

„Szeretem a farsangi bált” – írja egy szelvénybeküldő. Sok településen szerveznek ma is táncos mulatságot, amelyik ellensúlyozni próbálja a zsíros falatok következményeként születő plusz kilókat. De ennél lényegesebb szerepe is van, amit egy olvasónk így jegyez le: „A mulatság, evésivás a böjt előtt. A jókedv mindig jó, mert javítja a közérzetet.”

Farsangtemetés

A nagy megyei farsangtemetés csak az utóbbi időben vált szokássá, korábban bizonyos településeken volt hagyománya a maszkurázásnak, utcára kivonulásnak. Ebben Gyergyószéken Ditró jeleskedett, de ma már több településen űzik a telet, égetik a bábut. Gyergyószentmiklóson, Remetén is szokás ez, számos olvasónk örömére: „ A beöltözés, maszkurázás, ami jó hangulatot teremt, és vicces is lehet”; „A maszkurák tetszenek, szívesen meg is nézem őket”; „A bábuégetés”; „A tél búcsúztatása és a bábuk égetése tánccal.”

A mulatozás és találkozás ideje

A farsangot egy olvasónk úgy jellemezte, hogy ez a zene és a barátokkal való találkozás ideje. Ilyenkor esténként a komák is összeülnek, a szomszédolás sem ritka, az alkalmak pedig arra is jók, hogy tervezzék a tavaszi munkálatokat. Ez is egy olyan hagyomány, ami nem válik senki kárára.

FOTÓ: TAMÁS ATTILA

Siratóasszonyok az égetésre kerülő bábu fölött sopánkodnak – sokak szórakoztatására

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.