Gazdátlan kutyák a vadonban

Képletes gazdák ragadozó ebei

Gyergyói Hírlap - - AKTUÁLIS - FARKAS ATTILA

A kutyát az ember szelídítette magához. Aztán jó néhány példányát magára hagyta. A gazdátlan háziállat mindenképpen emberi felelőtlenség eredménye, és ide tartoznak a félig gazdátlanok, amelyek eledelük egy részét vadászva szerzik meg. Meghökkentőek a számadatok, melyek közfelháborodás elkerülése végett nem kerülnek a statisztikákba.

Akutya háziasításának időpontja körül nem teljes az egyetértés, viszont az, hogy a kutya az első domesztikált állatfajok között volt, általánosan elfogadott. Neves kutatók szerint (pl. dr. Miklósi Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézet igazgatója) nem is lényeges a konkrét időpont, sőt a helyszín sem, mert egyrészt több földrészen egyidejűleg is történhetett a folyamat, másrészt etológiai szempontból akár a 100 év alatti generációváltások száma is elegendő lehetett ahhoz, hogy a megfelelő genetikai változások létrejöjjenek. Tehát viszonylag kevés idő alatt is kialakulhatott a farkastól nagyban különböző faj, a házi kutya. Persze, a vad és a háziasított állapot között vannak fokozatok.

Szelídek és vad viselkedésűek

A több évszázados tudatos tenyésztés bizonyos célok szerint alakította a fajtákat és vonalakat. Elsősorban a munkavégzési céllal történt tenyésztés eredményeként őrző-védő, terelő, vadász, rendőrségi, vakvezető, terápiás stb. fajtákat alakítottak ki. Ezzel párhuzamosan, követhetetlen keveredések folytán, rengeteg generáció keverékkutya is született. Nyilvánvaló – főként a tudatosan tenyésztett kutyafajták esetében –, hogy testméretben, vérmérsékletben, mozgásigényben stb. nagy eltérések vannak.

A tenyésztői tevékenység és szabályozatlan keveredések eredményeként a házi kutya végtelen változékonyságot mutat például agresszió terén is. A harcra tenyésztett fajtákban ennek megléte követelmény, a többi, munkára vagy társasági célra szelektált fajta esetében viselkedési zavarként tekintenek rá. Az agresszió különböző formáit mutató kutyákra szokás mondani, hogy vad viselkedésűek. A vadállat és a háziállat között te- hát bizonyos kutyafajták vagy példányok a domesztikáció eltérő fokozatait mutathatják.

Függő és független gazdátlan ebek

Érdekes tény, hog y a háziasodás nem csak egyirányú folyamat. Előfordulnak korábban háziasodott állatok elvadult (dedomesztikált) állományai. A házi kutya erre nagyon jó példa, ugyanis lakott településeken nagy számban élnek az embertől közvetve függő kóbor falkák, de a folyamatos gyérítés ellenére a vadonban is élnek az emberekhez egyáltalán nem kötődő gazdátlan ebek. Ezek a csoportok vagy a megunt hobbiálla- tokból, a gazda szerint rosszul teljesítő munkakutyákból, háztól megszökött, illetve szabadon bocsátott példányokból alakultak ki. A kutya tehát egy emberi közreműködéssel vadállatból háziállattá alakított állatfaj, amiért felelősséggel tartozunk. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényéből is tudhatjuk, hogy felelősek vagyunk azért, amit megszelídítettünk, hát még azért, amit háziasítottunk. Gazdátlan háziállat mindenképpen emberi felelőtlenség eredménye. Ugyanakkor, a gondoskodás hiánya képes kiváltani a domesztikációs folyamat irányváltását, így jönnek létre az elvadult kutyák.

Az urbánus környezet kóbor ebei folyamatos vitatémát adnak az állatvédelem és a lakosság erre érzékeny része között. Nem tervezek igazságot tenni, csak egy alapvető különbségre hívom fel a figyelmet a vadon körülményeihez képest. Ez a könnyen hozzáférhető háztartási hulladékokból származó és állatbarátok által rendszeresen adagolt majdnem korlátlan táplálékbőség. A vadonban ilyen nincs, ezért az elvadulás táplálékszerzési stratégia okán is hangsúlyosabb. A vadonban élő gazdátlan, kóbor, majd elvadult eb vadászattal szerez táplálékot.

Embert-vadat zaklató pásztorkutyák

Van még egy csoport, amelyet gazdátlannak nem lehet nevezni, ugyanis valaki tulajdonjogot formál rájuk, de a gazda szerepét csak részben vagy időszakosan tölti be. Ez a csoport a pásztorkutyáké. Főként hegyvidéken, a ragadozók elleni védekezéssel indokolva néhány pásztor kutyáinak száma megközelíti a haszonállatai számát. Ezek rendszerint különböző korcsok, amelyek a konkrét őrző-védő, vagy terelő munkára majdhogynem alkalmatlanok, arra viszont tökéletesen megfelelnek, hogy a „gazdájuk” gyönyörködjön bennük, illetve, hogy turistákat, gombászókat, erdei gyümölcsgyűjtőket és a vadon élő állatokat zaklassák. A vadon élő vadászható és védett fajokra kifejtett hatás azonban nem merül ki csak a zaklatásban. Ezek némelyike gyakran áldozatul is esik. Akinek kutyája van, – főként, ha közepes vagy nagy testméretű – tudja, más pedig elképzelheti, mekkora mennyiségű napi táplálékszükséglete van egy kutyának, s ebből lehet tovább gondolkodni a 10–15 vagy akár 20 feletti falkák igényeire, esetleg éves viszonylatban.

Ragadozó kutyák: a bölényt sem kímélik

Egyértelmű, hogy a pásztorok kutyáinak egy része rendszerint vadászik. Hogy mekkora ennek hatása a vadon élő állatfajokra, az célirányos kutatások hiányában csak becsülhető.

Az elvadult kutyák esetében azonban van lengyelországi tudományos kutatási eredmény. Itt 2002 és 2011. között a kutyák átlagosan évi 33 ezer vadállattal, illetve 280 haszonállattal végeztek. Ezek a számok minden valószínűség szerint alábecsültek, hiszen a vadászok nem szerezhettek tudomást minden egyes esetről. Az áldozatul esett fajok között volt gímszarvas, vaddisznó, mezei nyúl, borz, fácán és számos védett faj is.

Mielőtt felmerülne az idegenből hozott példa relevanciájának kérdése, illetve annak megkérdőjelezése, hogy mire is képesek az elvadult kutyák, létezik egy beszédes eset Romániából is. A 2016-os év elején a sajtó a WWF Románia közleményével volt tele, melyben beszámoltak arról, hogy a több százezer eurós projektjük eredményeként Krassó-Szörény megye területén szabadon bocsátott bölényekből négy elpusztult, s ezekből kettőt egy elvadult kutyafalka ölt meg, illetve falt fel. Egy nyolc kutyából álló falkáról volt vadkamerás felvételük, és állításuk szerint ez a falka a környék leghatékonyabb ragadozója.

Az ivartalanított eb is eszik

Tehát, ha csak a vadon élő állatfajokra kifejtett hatást néz- zük, akkor sincs a gazdátlan kutyáknak keresnivalójuk a vadonban. A kutya háziasított állatfaj, amely emberi gondoskodás nélkül viszonylag gyorsan visszavadul. A városokban élő gazdátlan ebek inkább időszakos elszaporodások esetében okoznak az átlagosnál nagyobb problémát. A gond csak az, hogy a menhelyeken való tartás nagyon költséges, ezért a befogott kóbor példányok egy bizonyos része a vadonban van szabadon bocsátva. Az ivartalanítás, mint problémakezelés dicséretes, de az ivartalanított ebnek is van táplálékszükséglete. S annak is, amelynek csak képletesen van gazdája. A vadászó pásztorkutyák és elvadult kutyák kérdése tehát legalább annyira természetvédelmi probléma, mint vadgazdálkodási.

Bizonyos vadászterületeken évente több száz kóbor kutyát ejtenek el.

Évente több száz kóbor kutya

Sokáig a témát nem lehet szőnyeg alá seperni, de kutatói szempontból érdemben szinte semmit nem lehet tenni. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület keretében az együtt élő vörös róka és aranysakál táplálkozásbiológiai vizsgálatai is folynak. Új felfedezés, hogy a közepes testű ragadozók interakcióinak valamilyen mértékben szereplői a gazdátlan ebek is. Bizonyos vadászterületeken egészen elképesztő mintaszámot lehetne feldolgozni, ugyanis évente több száz kóbor kutyát ejtenek el. Azonban ezek, a közfelháborodás megelőzése érdekében, nem kerülnek be a statisztikákba, így tudományos szempontból fel sem dolgozhatók, nem is léteznek. A probléma viszont nem mondvacsinált. vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Háziasítva, majd visszavadulva a kutya nagy károkat tud tenni

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.