Aátállítás: hasznos, vagy csak nyűg?

Ri időszámítás széles körben elfogadott rendszer, de megvannak a kritikusai

Gyergyói Hírlap - - AKTUÁLIS -

árcius 25-én lép be a nyári idős, ezért vasárnalban 3 óráról állítani az órák t. A nyári idős március utolrnapjától októsó vasárnapjáig épzelhető, hogy az utolsó óra, hasznosságát öbben vitatják.

többször merül fel, el kellene törölni az kénti kétszeri óraátálEurópai Parlamentben zavazták, hogy felüla kérdést, egy erről zabálytervezet jelenán Szenátus asztalára átállítás ellenzői azzal hogy a nyári időszámísági előnyei megkérők, ezzel szemben az oritmust megzavarári időszámítás szén elfogadott rendszer, helyi időt egy órával lítják az adott időzóna dejéhez képest. Az elnnan ered, hogy ez az ás nagyrészt a nyári esik. A nyári időszáetét Benjamin Frank84-ben felvetette, de a es világítás helyettes ezzel az üzemanyag élokra való megtakalsőként a Német Csás az Osztrák–Magyar a alkalmazta, 1916. ápn 23.00-kor vezették irodalomban. Ezt még n, az első világháború an átvette az Egyesült az Amerikai Egyesült s sok más ország, de a gével ezek az országok ak a normál időszáA második világháboéig nem is merült fel a a. Akkor ismét a háborásokkal való spórolás ették be. Romániában 932-ben alkalmazták őszámítást, de voltak kor szünetelt. A nyámítás szabályait az nió 1996-ban egységeajd 2001-ben irányelvette, így gyakorlatilag ata minden tagállam ötelező.

hátrányok

időszámítás bevezeté mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny például az építőiparban, mezőgazdaságban, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják még, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, a bűncselekmények száma is csökkenhet.

A kezdeményezésnek azonban kezdettől fogva vannak kritikusai is, szerintük az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása: alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot okozhat, de egyesek szerint még a szívinfarktus előfordulási gyakorisága

Finnország kezdeményezte, de uniós kérdés

Pont ezért nem először kerül elő a téma, hogy az évenkénti kétszeri óraátállítást el kellene kerülni, Magyarországon is volt erre már kezdeményezés, de az uniós irányelveket nem lehet egyik tagállamban sem felrúgni. Ezúttal az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte azt követően, hogy a finn állampolgárok – több mint 70 ezren – petícióban kérték a finn kormányt, hogy a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon mindvégig a nyári időszámítás. Arra hivatkoznak, hogy az órák előre állítása alvászavarokat okoz, csökkenti a munkaképességet, és komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

A témában volt 2015-ben egy európai parlamenti közmeghallgatás is, ahol szintén olyan kutatásokat mutattak be, amelyek igazolják ezeket az állításokat. Az Európai Bizottság (EB) akkor úgy reagált erre a meghallgatásra, hogy a szabályok jótékony hatásúak, és a legtöbb tagállam továbbra is fenn akarja tartani őket jelenlegi formájukban. Most januárban azonban úgy döntött az EB, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja az óraátállításra vonatkozó irányelv módosítását elsősorban a közlekedésre emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegeli. A hónap elején a román Szenátusba is benyújtottak egy tervezetet, annak kezdeményezői szerint is az óraátállítás csak zavart okoz a légi és a vasúti közlekedésben, és az egészségre is káros hatással van.

Mit mond az orvos?

Lorenzovici Anna háziorvostól mi is megkérdeztük: mi a tapasztalat, okoz- e zavart az emberi szervezetben az óraátállítás? Az orvos szerint bár folynak kutatások ebben a témakörben, de igazi tanulmányokkal még nem tudták alátámasztani, hogy hoszszú távon az egészségre káros hatása lenne az óraátállításnak. „Bár készültek itt-ott kutatások, például Finnországban is, ezek nem reprezentatívak. Az orvostudományban ahhoz, hogy valamit elfogadjanak, megvannak a kutatási kritériumok, többek között reprezentatív mintán kell történjen, kell legyen kontrollcsoport, nem elég az, hogy veszek tíz embert, követem, s megnézem, hogy velük mi történik” – magyarázta Lorenzovici Anna. Hozzátette: így egyelőre csak a pillanatnyi hatásokról tud beszélni, vagyis arról, hogy ilyenkor elő szokott előfordul, hogy alvászavarokkal küszködnek az emberek, emiatt fáradékonyabbak kevés resszívebb lesz a hangulatuk is. „Megtörténik, hogy ilyenkor picit megbolondul átmenetileg a hormonháztartás. Ilyenkor igazából két hormon, a krotizol és a melatonin, ami megzavarodik. A melatonin, ami az alvásért felel, a sötétben tud a legjobban termelődni. A kortizol is a nap különböző szakaszaiban másként termelődik. Ezt a két hormont tanulmányozzák az óraátállítás kapcsán is” – magyarázta a doktornő, rámutatva: panaszokkal is igazából csak a márciusi óraátállításkor jelentkeznek a betegek, ugyanis ilyenkor alszunk kevesebbet egy órával. Lorenzovici Anna azonban hangsúlyozza, a szervezet általában 4–14 napon belül képes alkalmazkodni. „Egy egészséges, fiatal szervezet gond nélkül alkalmazkodik néhány nap alatt, igazából az idősebbek szervezetét viseli ez meg jobban, meg azokét, akiknél fennáll valamilyen társbetegség is. Például egy idős embernél, akinél már eleve van egy alvászavar, egy ilyen óraátállítás még jobban megzavarja a bioritmusát, s akkor hosszabb távon előfordul, hogy nem alszik rendesen, s ha alszik is, nyugtalanul. Vagy akinél eleve van egy szívbetegség, szívkoszorúér-betegség, a kortizol meg összefügg a vérnyomással, szívfrekvenciával, azoknál válthat ki esetleg problémát az óraátállítás” – magyarázta a háziorvos. Hozzátette: az embernek nyilván az lenne a jó, ha a legtermészetesebb mederben haladna az élete, a túl sok alkalmazkodás sem jó, de ha a másik irányból nézzük, ökológiai vagy gazdasági szempontból, akkor hasznos a nyári időszámítás. „Ha egy óra eltolódáson fennakadunk, akkor ilyen alapon ne menjünk külföldre se kirándulni, mert az is megviseli a szervezetünket” – szögezte le az orvos.

Most még biztosan állítunk

Ami biztos, elindult egy, a változtatásra irányuló folyamat. Az Európai Parlament elég nagy többséggel – 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal és 12 tartózkodással – csak azt fogadta most el, hogy az Európai Bizottságot felkéri a kérdés felülvizsgálatára. Ugyanakkor nem a kérdést jelenleg szabályozó direktíva viszszavonására kérték a bizottságot, mert akkor a tagállamok saját hatáskörben dönthetnének arról, alkalmazzák-e a nyári és téli időszámítást. Ennél jóval többről van szó: az óraátállítást, úgy, ahogy van, teljes egészében betiltanák, amit minden tagállamnak kötelező lenne átvenni

Amúgy Izland, Fehér oroszország, Oroszország és Törökország is leállt az óraátállítás rendszerével, majdnem egész Dél-Amerika és Afrika felhagyott vele, és a világ számos országában soha be sem vezették a nyári időszámítást

FOTÓ: PEXELS.COM

Az évenkénti kétszeri óraátállítást többen meg szeretnék szüntetni

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.