Váltképp a legényes tartást követel

Kulóban a férfi minőség és annak társadalmi szerepe

Gyergyói Hírlap - - AKTUÁLIS - BALÁZS KATALIN

délyi Legényes Találkozóra készül az, pot visel. Több mindent tudunk már a nttamási rendezvényről, például azt, hogy öke Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója, t, hogy a férfias hitelesség kérdéskörével is glalkozni, illetve azt, hogy tulajdonképpen élkülözve, de a nőkért zajlik mindez. Azt vievesebben sejtik, honnan jött a legényes taötlete.

eg vagyok győződve arról, hogy a népánc és népzene az en területére biztomuníciót, amivel felbármilyen helyzetet, eljesen élhetünk meg” lmaz András Loránd , az I. Erdélyi Legélkozó programkoorA csíkszeredai száratalember ötödikesen ef és Zsuzsa páros taett, majd az egyetet ismét kapcsolatba a l. „Az akkori Bahiás alapozták meg táncazóta is tartó érdek. Ugyanebben az időrkedtem meg, terméa néptánc kapcsán, eségemmel, aki révén ra kerültem.” Loránd pítója a Máréfalvi Roági Egyesületnek, az I. Erdélyi Legényes Találkozó társszervezőjének a Nexus Alapítvány mellett.

„ Az Erdélyi Legényes Találkozó ötletének megszületése a szeredai táncházakra vezethető vissza, amelyeknek előbb haszonélvezői, majd szervezői lettünk. amelyeket sikerült Szabó ( leánykori nevén Görbe) Ágnes barátommal és a Kedves zenekarral 6– 8 évig kisebb-nagyobb hiányosságokkal megszervezni. Ebben az időszakban született meg előbb a Székelyföldi Szabadtéri Táncház, amely idén ötödik alkalommal kerül megszervezésre, majd az Erdélyi Legényes Találkozó ötlete, ennek immár három éve” – fogalmaz a programkoordinátor. Elmondta azt is, hogy bár Erdélyben valóban nagyon sok néptánchoz, népzenéhez köthető rendezvény van, a községi néptáncfesztiváltól a zenészta l á l kozón át a táncháztalálkozókig, mégis megmutatkozott az igény egy olyan rendezvényre, amely elsősorban a férfiaknak szól. „A cél, amiért ebbe belevágtunk az elsősorban az, hogy Erdély különböző vidékeinek férfi táncaiba betekintést nyerjünk hiteles, helyi szakemberek segítségével. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy átalakulóban van a férfi minőség és annak társadalmi szerepe. Ezzel a kérdéssel sokan nem értenek egyet, éppen ezért szeretnénk olyan témákat feszegetni, amelyek mentén elindulhat egy érdemi vita és gondolkodás. Összességében tanulás, ismeretbővítés, vitaindító és szórakozás elegye kíván lenni ez a rendezvény.”

András Loránd oldalán Sándor Csaba néptáncoktatóval, számos önkéntessel és a csíkszenttamásiak pártfogását élvezve szervezi a legényes találkozót. Ha együtt jól érzik magukat férfiakul egy hétvégén, már azt is eredményként könyveli el a programkoordinátor, hisz neki a hasznos időtöltés egyszavas megfogalmazása a néptánc. „Aki egyszer belekóstol a néptáncos világba, fertőzötté válik. Ez a vírus egy másfajta életmódot, értékrendet jelent, ami viselkedésben, magatartásban, ízlésben és természetesen párválasztásban is megmutatkozik. A „mit ad a tánc?” kérdésre, talán a mindent kifejezés a legtalálóbb. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a tánc önmagában nem érvényesülhet, hiszen zene és alkalom hiányában nem tud teljes lenni. Ha ez a környezet, körülmény megvan, akkor felszabadul és kiteljesül az, aki abban részt vesz, legyen az férfi, nő, pár vagy zenész.”

András Loránd szerint a gyermeknevelés szerves része kellene legyen a néptánc, hogy egészséges felnőttekké érjenek a jövő generáció tagjai. Ehhez viszont táncoló apákra van szükség: „ Aki néptánccal foglalkozik, könnyebben megértheti és megélheti férfias mivoltát. A legény egy ízes legényessel imponálhat barátai, de legfőképpen a lányok előtt, amely cselekedet, tetszik vagy sem, alapvető fontosságú az emberi életben. A néptánc és azon belül kiváltképp a legényes, tartást követel, amely minden példakép, így minden apa alapvető jellemvonása kell, hogy legyen.”

FOTÓ: ANDRÁS LORÁND GYŰJTEMÉNYÉBŐL

András Loránd a „mindenről” szólt szűkszavúan

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.