Gyergyói egészségügy kezdetei

Történet és kórházalapítás

Gyergyói Hírlap - - AKTUÁLIS -

7. az egészségügy világnapja. Ez alkalomntsünk vissza a gyergyói egészségügy kezElső adataink a 17. század közepéről vanszoros kapcsolatban állnak a pestisjárvá.

ső egészségügyi renezés Gyergyóban az -as pestisjárványhoz t) kötődik. Ekkor renogy a koporsót már ottzzék le, és a temetéás alatt ne vigyék be a a. a középkor emberévolt. Évszázadokon át egelőzését, gyógyítását rték. Meg kellett várvidéken a pestis „kimagát. Akinek nagyon endszere volt, ha el is tegséget, keserves kímeggyógyult. Erre sok Egyetlen módszer léellyel védekeztek, de eredményességét a udomány még nem igais cáfolta), egy gyógyfehér üröm (artemisia m) elégetésével való akásban.

8- as pestis után a szék orvost küldött a Lamperth Károly Lamperthus) személenlegi adataink szelső orvos Gyergyó törn. A széki hatósággal rződés szerint fizetéarany volt. Teljes ellá- tást, szolgát és szakácsnőt is kapott. Gyergyószentmiklósi lakhelye mellett időnként köteles volt meglátogatni a szomszédos községeket is.

A legpusztítóbb az 1717–1719es pestisjárvány és éhség volt. Gyergyószentmiklóson 743, Újfaluban 474, Ditróban és Remetén 668, Alfaluban és Csomafalván 390, Tekerőpatakon és Szárhegyen 364 személy halt meg. Ekkor rendelték el, hogy Gyergyóba útlevél ( passzus) nélkül senki be nem jöhet, s aki erővel próbál bejönni, akasszák fel helyben. Egy másik intézkedés az utak eltorlaszolása volt. Így nem lehetett beszállítani Gyergyóba Udvarhely- és Marosszékből a gabonát, gyümölcsöt és a disznóhízlaláshoz szükséges cseremakkot. Ez 1719-ben olyan éhínséget eredményezett, hogy a feljegyzések szerint az emberek farügyeket, de még macskákat is ettek. 1718-ban rendelték el, hogy a pestisben elhunytak ruháit azonnal égessék el, és a lakást üröm elégetésével füstöljék. 1729-ben a széki törvénykezés elrendelte, hogy az egészségre ártalmas tímárműhelyek mellett emésztőgödröt használjanak. Egy 1765-ös adat szerint Gyergyóban torokfájás ellen kötelező volt a penészes kenyér rágása.

178 0 - ba n t í má r mű he l y t csak a helység szélén szabadott létesíteni. Egy 1803- as, Gyergyószentmiklóson hozott határozat szerint tilos volt a nagy állatot udvarokon, csűrökben levágni. Ezt csak a piacokon erre a célra kijelölt helyeken engedélyezték, s a mészárosok a húsvágó tőkéiket nem tarthatták a szabadban. A rendelet 1840-ben megismétlődött.

18 6 3 - b a n l éte sü l t el ő - ször „ húsvizsgáló állomás” Gyergyószentmiklóson. 1790ben rendelték el és 1805-ig meghonosult a gyergyói helységekben a szakaszos temetkezés. Egy szakaszban a sírba csak akkor lehet temetkezni, ha már az előző holttest elrothadt.

1836-ban elrendelték a helységek lakott területein levő kenderáztató tavak betömését, az utcáknak heti megseprését és hogy „az épületek között dög ne legyen.”

Ami Gy e r g yó kora b e - li gyógyszerellátását illeti, az első adat 1805- ből való, amikor Schartz Sámuel kolozsvári gyógyszerész kéri, hogy Gyergyószentmiklóson gyógyszertárat létesítsen. Kérését az- zal indokolta, hogy Gyergyóhoz legközelebb patika Brassóban vagy Marosvásárhelyen létezik. 1808-ban az erdélyi Főkormányszék Hank Andrásnak adott engedélyt gyógyszertár létesítésére Gyergyószentmiklóson, de ez nem tudni mi okból, nem valósult meg. 1822-ben létesült az Aranysas patika. Tulajdonosa Lákay József. Halála után, 1836ban az örmény Azbé Jánosné fiára maradt. 1859-ben a gyógyszertár Fröhlich Ernest tulajdona lesz, aki Bíró Mórnak 10 000 forintért eladta. Ennek leányától, Bíró Karolinától veszi meg az örmény Eránosz Bogdan, aki korszerűsíti. Leánya Eránosz Lujza örököli, aki az örmény Korbuly Miklóshoz megy feleségül. Korbuly Miklós egy kis melléküzemet is létesít, ahol saját találmányát, a Feny borszeszt gyártja, amelyik hamarosan Korbuly-féle sósborszesz néven Erdély szerte keresett lesz. Korbuly halála után a gyógyszertárat a Lázár család örököli, amely tagjai 1948-ig tartják fenn.

19 0 0 - ba n a l a k u l t meg Gyergyóban a Vöröskereszt Szervezet. Gyergyószentmiklós mellett a falvak közül először Ditró kap patikát a 19. század végén, amelyet a híres Szathmáry csa- lád vezet. A 19. század elején még tudomásunk van egy Kotsis Ferenc nevű sebészorvosról. 1836ban meghívják Gyergyóba orvosnak a szamosújvári Verzár Györgyöt, de maga helyett a gyergyószentmiklósi születésű Csíky Pétert ajánlja.

Csíky Péter (1810–1880) 1846ig tevékenykedik, mint orvos. Táplálatok című munkája az egyik első, diétával foglalkozó magyar szakkönyv.

Az 1860-as évekre tehető az egészségügyi nevelés kezdete Gyergyóban.

1863- ból f ennma radt a gyergyószentmiklósi iskola verses szabályzata, amelyet minden reggel kórusban elmondtak a tanulók. Íme, egy rövid részlete: „Tiszta legyen arcod, kezed, Szintúgy minden öltözeted.

Aki mindig piszkos, ronda Bekerülhet még az ólba.” 1872-ben Szárhegy elöljárósága szorgalmazza az egészségügyi tárgyú előadások tartását a lakosságnak. 1888-ban a gyergyószentmiklósi iskolákban külön tantárgyként bevezetik az egészségtant. 1896-ban az alfalvi orvos, Wittelham Noé javasolja a polgári iskolának az egészségtan bevezetését úgy, hogy amennyiben tanrendbe iktatnák, ingyen vállalja az órák megtartását. A 19. század végén a havonta tartott tanítói gyűléseken rendszeres téma az egészségtan. Ekkor merül fel egy kórház létesítése Gyergyó vidékének, amelyik pár év múlva meg is valósult.

FOTÓ: BALÁZS KATALIN

A pestisjárvány emlékét őrzik a Csobot-hegyi kápolnák is

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.