A DNA-tól és a szabályozástól tartanak

Az RMDSZ szerint törvénytelen március 15. közpénzből való ünneplése

Vásárhelyi Hírlap - - AKTUÁLIS - SZUCHER ERVIN

Törvénytelennek tartja az RMDSZ koronkai szervezete a március 15. megünneplésére fordítandó közpénzt. A szervezet azok után foglalt állást, miután megírtuk, hogy az RMDSZ-többségű helyi önkormányzat nem volt hajlandó saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni a nemzeti ünnep megülésére. Ettől függetlenül, a Marosvásárhellyel összenőtt nagyközségben az idén is megemlékeznek a magyar forradalom hőseiről.

„Akoronkai RMDSZ nevében értesíteni szeretnénk a közvéleményt, hogy községünkben idén is hagyományainkhoz híven, mint ahogy eddig minden évben, megemlékező rendezvényt tartunk március 15. tiszteletére” – így kezdődik a Takács Szabolcs koronkai polgármestertől szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás, amelyben a helyi elöljáró és az RMDSZ a Krónika csütörtöki tudósítására illetve vezércikkére kívánt reagálni. A közleményben az RMDSZ „elutasítja a média által terjesztett valótlan információkat, miszerint a szövetség színeiben megválasztott helyi tisztségviselők nem támogatnák ezen rendezvény megszervezését”.

Nem akarnak kereteket

Ezzel szemben sem a cikkírók, sem a megszólaltatott személyek nem állították azt, hogy Koronkán az RMDSZ nem akar ünnepelni. Az Erdélyi Magyar Néppárt ( EMNP), valamint három román politikai alakulat képviselője éretlenségének adott hangot, miszerint az RMDSZ elutasította javaslatukat, hogy közpénzből különítsenek el 500 lejt az ünnepre. Az ellenzéki politikusok azok után kezdeményezték a határozattervezetet, miután a múlt évben az RMDSZ is támogatta a román nemzeti ünnep finanszírozását. „Eddig sem igenyeltünk közpénzt és most sem tartunk rá igényt, mivel ellenezzük, hogy bizonyos keretek közé legyen szorítva Koronka község magyar lakóinak nemzeti ünnepe” – írta Takács Szabolcs. A pol- gármester, aki a tanácsülésen még azt állította, azért nem nyilatkozott a Krónikának, mert az egész kezdeményezést egy diverziónak tartja, a tegnap, helyettese kíséretében felkereste marosvásárhelyi fiókszerkesztőségünket. Elmondta, mind benne, mind kollégáiban feltevődött a kérdés, hogy a kezdeményezés jó szándékú volt-e vagy sem, hiszen inkább politikai diverzióra gyanakodnak, mely feszültséget és széthúzást keltene a helyi magyar közösségben.

Gyanút szült a román támogatás

A koronkai helyzet az RMDSZ megyei vezetőket is meglepte, azonban hivatalos állásfoglalásukban kiálltak Takács Szabolcs és a nemmel szavazó vagy éppenséggel tartózkodó tanácsosok mellett. László György, az EMNP megyei elnökének levelére reagálva, Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke rosszhiszemű ferdítésnek nevezte azt a néppárti vádat, miszerint a szövetség színeiben megválasztott koronkai tisztségviselők a magyar közösség ellen folytatnák tevékenységüket. „ Az Önök által kezdeményezett határozattervezet tulajdonképpen szabályozta volna, merev keretek közé szorította volna azt, hogy miként ünnepeljenek Koronka községben a magyar emberek. Konkrétan az szerepel a tervezetben, hogy jóváhagyják a március 15-i rendezvények megszervezését úgy, hogy lehet koszorúkat elhelyezni, lehet megemlékező istentiszteletet tartani és kulturális ünnepséget szervezni, sőt egy szervező bizottságot is létre- hoztak volna a méltó ünnepség megszervezése érdekében” – olvasható a nyílt levélre adott válaszban. Ebben Kovács azt is szóvá teszi, hogy az EMNP nem a magyar tanácsosokkal közösen egyeztetve kezdeményezte a határozattervezetet, hanem „olyan román helyi tanácsosokkal, akik az elmúlt időszakban folyamatosan csak feszültséget és széthúzást generálnak a közösségben”. A megyei ügyvezető elnök ugyanakkor feltette a kérdést: „Ez a kezdeményezés valóban jó szándékú vagy csak a helyi politikai sárdobálás egy újabb epizódja?”

Lapunknak nyilatkozva, Péter Ferenc megyei elnök szerint is a néppárti tanácsosnak ajánlatos lett volna az RMDSZ-szel konzultálnia, és nem olyanokkal társulnia, akik folyamatosan borsot törnek az RMDSZ orra alá. Péter Ferenc elsősorban Daniel Cheşara utalt, mondván, hogy nehéz egy olyan emberben bízni, aki időnként feljelenti vagy perbe hívja a községházát, ezzel feszültséget szítva és megosztva a falu közösségét. „Jobb így, ha az RMDSZ szervezi az ünnepet, és nem folyamodik közpénzekhez” – vélekedett Péter Ferenc.

Kerekes a DNA-tól félti Takácsot

Az ügyben megszólalt Kerekes Károly, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője is, aki szerint a tanácsi határozattervezet kezdeményezői által felsorolt jogszabályok egyike sem mondja ki tételesen, hogy azokon a településeken, melyeken a kisebbségek számottevő arányban élnek, a helyi önkormányzat a nemzeti identitás ápolását szolgáló ünnepeket szervezhet, és azokat a helyi költségvetésből finanszírozhatják. Véleménye szerint – amennyiben az RMDSZ besétált volna egy ilyen csapdába – könnyen megeshetett volna, hogy a prefektus közigazgatási bíróságon támadja meg a tanácsi határozatot, de az is lehet, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) indított volna eljárást a községvezetés ellen. „Kell ez nekünk? Nekünk egy törvényre lenne szükségünk, amely nemcsak Koronkára vonatkozna, hanem minden magyarlakta településre, a közpénz ilyen célból való törvényes felhasználására. A törvénytervezet a parlament asztalán van. Elfogadásra vár...” – fejtette ki a 2016 őszén viszszavonult politikus. A szintén jogi végzettséggel rendelkező Daniel Cheşa ismételten hangsúlyozta: a közigazgatási illetve a közpénzügyi törvény, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyarság is méltóságteljesen, helyi költségvetési források felhasználásával ünnepelje meg március 15-ét. „Valóban egyetlen passzus sem tér ki arra, hogy pénzt kell elkülöníteni a magyarság legfontosabb ünnepére. De a három törvényt együttes olvasatban kell értelmezni, ezt az első éven tanítják a jogon. Ha meg törvénytelen lett volna a határozattervezet, miért írta alá a község jegyzője? Egyetlen törvény sem tiltja, hogy egy helyi önkormányzat a lakosság valamelyik fontosnak vélt ünnepére pénzt különítsen el. És nehogy már a DNA visszafizettetné a meleg tea meg a kalács árát!” – fűzte hozzá a kettős állampol- gársággal rendelkező tanácsos. A Magyarországról hazatelepedett román politikus nevetségesnek és sértőnek nevezte, hogy ő és társai diverzió céljából támogatták a néppárt tervezetét, és ezzel csapdát állítottak volna az RMDSZ-nek vagy a koronkai magyar közösségnek.

Jóváhagyott ünnep?

Kerekes Károly azt is nehezményezte, hogy a koronkai határozattervezet a „se aprobă” kifejezéssel kezdődik, ami magyarul jóváhagyást jelent. „Hát, kérem ez egy komoly előrehaladás! Huszonnyolc évi szabad ünneplés után kell nekünk egy tanácsi határozat, amely jóváhagyja az ünnepségünk megszervezését Koronkán?!” A bevett joggyakorlat szerint Romániában a helyi vagy megyei tanácsi határozatok az ominózus „se aprobă” kifejezéssel kezdődnek. Így kezdődött a koronkai önkormányzat 2017/47-es határozata is, mely Románia nemzeti ünnepének az úgymond jóváhagyásáról szól.

Amint a csütörtöki lapszámunkban beszámoltunk róla, az RMDSZ-többségű koronkai önkormányzat nem volt hajlandó saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni március 15. megünneplésére. Az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezését a nagyközség három román tanácsosa is támogatta, az RMDSZ-es képviselők közül ellenben öten nemmel szavaztak, hárman tartózkodtak. Az eset azért is kirívó, mert Székelyföldön számos más önkormányzat vállalja fel a nemzeti ünnep megszervezését.

ARCHÍV FELVÉTEL: NYÁRÁDMENTE.RO

Nincs egyetértés a koronkai tanácsosok között

Newspapers in Hungarian

Newspapers from Romania

© PressReader. All rights reserved.