Mercedes-benzt vagy BMW-T? Egyiket sem, ha tartós régi nagy autó kell, akkor egy Volvo 940-est!

Ablakvonalig cinkfürdőbe mártott karosszéria, jó minőségű fényezés és lakkozás, gyakorlatilag tönkretehetetlen hátsó merevtengely, típushibáktól mentes négyhengeres motor. Utóbbinál egyedül a vezérműszíj állapotára kell figyelni, nagyjából ennyi a komolyabb pontok átvizsgálása utáni ös�szefoglalónk. Ritka az ennyire masszív, stabilan futó autó, mint a Volvo 940 GL. A melósautónak használt, jóval félmillió kilométer feletti, netán törésből „összetákolt” példányokkal szoktak problémák előfordulni, azoknál a rozsdásodás is gondot okozhat már. A sérülés után javított darabok esetében leginkább az ajtóélek belső felét kell szemügyre venni, vagy a szakszerűtlen szélvédő csere után (megsértik a fényezést) az ablakkeret felső részén fordulhatnak elő barna pöttyök. A kombik gyenge pontja a kilincs körüli rész, az az egyetlen igazi korróziós gócpont. A B230FB blokknak nincs típushibája, ez a 2,3 literes 940-es motor egyszerűen tartós, megy, nem eszi az olajat, semmi kiemelkedőt sem nyújt, de azt legalább stabilan teszi. A turbósok és a hathengeresek sokkal szeszélyesebbek: a feltöltő hideg motornál a fűtés bekapcsolása után bemondhatja az unalmast, a 16 szelepes blokkok vezérműszíj szakadása sokszor végzetes motorkárosodáshoz vezet. Pontosan ezek elkerülése miatt ajánljuk annyira a 940 GL-T!