Tudatos döntések a nyári hőségben
2020-ra az ártalomcsökkentés kifejezés új értelmet nyert: szervezetünk, testi-lelki harmóniánk megőrzésének kulcsa lett – nem mellesleg pedig jól felfogott közös, társadalmi érdekünk. Nincs ez másképp a nyári időszakban sem.
Sokan diétával készülnek a nyárra, melynek elengedhetetlen része a méregtelenítés. Ehhez hozzá tartozik az emésztőrendszer tisztítása, az alvás minősége és a mennyisége is. Ha tökéletes formába akarunk kerülni, akkor oda kell figyelnünk a szervezetünkre és a normális, tápanyagokban gazdag étkezésre is. Tisztítókúrával például nem csupán a fogyókúrát segíthetjük, hanem az egészségünket is támogathatjuk. Önmagában azonban a tökéletes alak elérése nem elegendő, hiszen épp a nyári időszak kellemes velejárója a szikrázó napsütés, amikor akár már pár percet töltve az erkélyen vagy a teraszon a tűző napon könnyen lepirulhat a bőrünk. Magyarországon a daganatos betegségek közül a bőrrákos esetek száma nőtt a legnagyobb arányban az elmúlt években. Ezért fokozottan figyeljünk az UV-sugarakra: tavasztól őszig minden reggel kenjük be magunkat napvédőkrémmel, azokat a testrészeinket, amelyeket nem fed ruha. És ha már félünk az UVsugárzás okozta ártalmaktól, miért ne csökkenthetnénk a dohányzás ártalmait is – a magunk és a környezetünk számára is? Ennek első legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.
Ne csak magunkért, a körülöttünk élőkért is!
Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. A legtöbben azonban a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfájással, szédüléssel járhat – tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszerés Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett szintén fontos tény az is, hogy a dohányosok nem csak magukat veszélyeztetik cigarettázáskor. A füstben keletkezett káros anyagok a környezetükben lévőkre is ártalmasak.
A kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja a dohányzás mellőzése, a már kialakult szokás esetén pedig a dohányzásról való mielőbbi leszokás. Ilyen módon nem csak saját szervezetét kíméli meg a dohányos az ártalmaktól, de a környezetében lévőket sem teszi ki kockázatnak.
Egyre több tanulmány készül a témakörben, amelyek sorra bizonyítják be, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte. Ez pont annyi, mintha 1800-ban a világ teljes népessége dohányzott volna. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egy negyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.
Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.
Azonban azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem teszik le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamelyik füstmentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a környezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújtanak, mivel közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek. Így amellett, hogy kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.
Fontos, hogy már számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohányés nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.
Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.