Mikrobiom: egyedi, akár az ujjlenyomat

Amikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban lehet találkozni az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségét egyre több kutatás és már terápiás eredmények is igazolják. Az egyik legérdekesebb állítása az újabb kutatásoknak, hogy a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok képesek kommunikálni az agysejtjeinkkel. A bélben élő jótékony baktériumoknak az elfogyasztott táplálék megemésztésében és bizonyos vitaminok előállításában komoly szerepük van, és ezt régóta ismerjük. De a genetikai kutatásoknak köszönhetően egyre több ismerettel rendelkezünk arról is, hogy az emberi szervezetben élő jótékony mikroorganizmusok – ezt a vírusokból, baktériumokból és gombákból álló közösséget hívjuk mikrobiomnak – miként segítenek a kórokozókkal szembeni védelemben, azaz az immunvédekezésben.

az első 1000 nap

Csak a bélrendszerben több mint 100 milliárd mikroorgahízott nizmus él. Kutatások már azt is kiderítették, hogy nincs a világon két olyan ember, akinek mikrobiomja megegyező lenne, olyan tehát, akár egy ujjlenyomat, összetétele mindenkinél egyedi. Állománya születésünktől kezdve folyamatosan változik, de az első 1000 nap ebből a szempontból kiemelkedően fontos, mert a kisgyermekben hároméves korára fejlődik ki a már a felnőttkorra is jellemző, komplex mikrobiom. Kialakulásában szerepet játszik többek között a táplálék, különösen az anyatej, a környezet és a gyógyszerek (közülük elsősorban az antibiotikumok).

a sovány is elhízott

Napról napra újabb és újabb betegségekről derül ki, hogy kialakulásuk a mikrobiom állapotával is kapcsolatba hozható, mint például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy akár a depresszió is!

Hogyan derült erre fény? Egy érdekes kísérletben. A kutatók néhány éve olyan egér ikerpárokat vizsgáltak, ahol a pár egyik tagja sovány, a másik túlsúlyos volt. Az elegér bélmikrobáit, azaz mikrobiomját normál súlyú egerekbe juttatták be. Megdöbbentő eredményre jutottak: a befogadó állatok mind elhíztak. Ennél csak az a meghökkentőbb, hogy hasonló hatást embereknél is megfigyeltek.

A bélrendszer és a mentális egészség közötti pontos kölcsönhatás nem tisztázott még. Többféle lehetséges mechanizmus is szerepet játszhat, de egy biztos: az, hogy mit eszünk, mivel tápláljuk vagy romboljuk azt az érzékeny közösséget, amely a bélrendszerünkben él, és életfolyamatainkat támogatja, központi szerepet játszik. És nem is csak általános egészségünkre, de a hangulatunk, a közérzetünk alakulására is hatással van. A mikrobiom szerepét ma már olyan központi idegrendszert érintő betegségek terápiájában is vizsgálják, mint a Parkinson- és Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex, a depresszió vagy a napjainkban ugyancsak gyakoribb autizmus.