Hányan voltak valójában a Háromkirályok?
A karácsonykor szokásos betlehemekről, versekből és gyerekdalokból mind tudjuk, hogy azok a bizonyos királyok hárman voltak, és mirhát, aranyat, tömjént hoztak hódolatul a Kisdednek. Ezzel csak egy baj van: hogy a Biblia ilyenről nem tesz említést.
Jézus születése előtt egy ragyogó csillag feltűnik az égen, és elvezeti a három királyt a betlehemi jászolhoz, ahol a Megváltó pihen – ezt midnenki tudja. Csakhogy a csillagról nem tudni, miféle égi jelenés volt pontosan: bolygó-e vagy üstökös, netán több bolygó együttállása, vagy angyali jelzőfény. A messziről érkező látogatókról sincsenek igazolható adatok, arról sem, hogy hányan voltak, és hogy királyok voltak-e.
Máté szerint
A Bibliában egyedül Máté evangéliumában olvashatunk a csillag jelezte eseményről. „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe. […] Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” (Mt 2,1; 9-11) De mi lehetett vajon a Jézus születését és a karácsony közeledtét jelző híres ragyogás? Miért hitték a babiloni bölcsek, hogy ez a csillag a Megváltó érkezését jelzi? Mitől voltak annyira biztosak ebben, hogy másfél ezer kilométert vándoroljanak egy jászolban pihenő kisgyermekhez?
Kepler szerint
A csillagászat és a teológia régóta kutatja ennek az égi jelenségnek az eredetét. Vannak, akik egy üstökös fényes útját látják benne. A 16. században élt matematikus, asztrológus és csillagász, Johannes Kepler szerint viszont nem üstökös volt, és nem is egyetlen csillag, hanem a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, amit egy szupernova megjelenése tett
még látványosabbá. Az új csillag születését épp a Jupiter és a Szaturnusz tette lehetővé. Mivel a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a három bölcs kikövetkeztethette, hogy Zsidóországban új király született.
A Párizsi kódex szerint
A három vándorról ma sem tudni, hogy perzsa papok voltak-e vagy babilóniai csillagászok, vagyis mágusok. Származhattak Arábiából, Babilóniából, Mezopotámiából vagy akár Perzsiából. Az evangéliumban is megemlített ajándékaik Arábia termékei, így valószínűsíthető, hogy onnan érkeztek. Azt sem lehet biztosan tudni, valóban hárman voltak-e, erre csak az ajándékok számából lehet következtetni. Egy Párizsban őrzött, 7–8. századi kódex említi meg a nevüket: Bithisarea, Melchior, Gathaspa. Innen eredt a ma is használatos megnevezésük: Boldizsár, Menyhért és Gáspár.
A legenda szerint Tamás apostol megkeresztelte és felszentelte a három tudóst. Haláluk után közös sírba temették őket. Ereklyéiket Konstantinápolyba és Milánóba vitték, ahol egy ház formájú szarkofágban őrizték, majd a háborúskodások alatt a kölni dómba kerültek az ereklyék, ahol ma is megtalálhatók.