Ismerje fel a sztrók jeleit 4,5 óra alatt „megfullad” az agyunk
Minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. Ahhoz, hogy a betegek idejében megkapják az életmentő vérrögoldó kezelést, ismerni kell a sztrók tüneteit – és akkor azonnal mentőt kell hívni.
Ezek a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Asztrók jelentése magyarul szélütés, gutaütés. Az agyvérzés érrendszeri megbetegedés, és az egész szervezetet érinthetik a következményei. A betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az estek 15-20 százalékában beszélhetünk agyvérzésről mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a sztrókkezelés azért is sürgős, mert a szélütés első órájában mintegy 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.
Nem kap vért
A sztrók során az agy vérellátási zavara okoz működési zavart, amely maradandó károsodást eredményezhet, avagy halálos kimenetelű lehet. Két alapvető típusa létezik: az agyi infarktus (iszkémiás stroke), amely során az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek 80 százalékában fordul elő). A másik típus az agyvérzés (vérzéses sztrók), ekkor pedig az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek 20 százalékában fordul elő.
Sztrók esetén mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Minél később kerül a beteg ellátásra, annál súlyosabbá válik az állapota, maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar; az esetek háromnegyedében rokkantság alakulhat ki. Az agyban milliószámra pusztulnak a sejtek, korai felismeréssel és kezeléssel viszont csökkenthető lehet a károsodás és nőhet a teljes felépülés esélye is.
Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfél bénulását okozhatja.
Magyarországon évente 40-50 ezer új eset fordul elő, és 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Érdekesség, hogy minden negyedik beteg 60 év alatti, a fiatalabb korosztály tagjai között is egyre gyakrabban fordul elő.
Tünetek és előjelek
Hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség,
bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél
hirtelen kialakuló beszédmegértési
zavar, szóformálási nehézség,
hirtelen bekövetkező látászavar,
kettőslátás, látótér-kiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélesség
hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés,
koordinációs zavarok
a térérzékelés hirtelen elveszítése,
hirtelen memóriazavar
elfelejt olvasni, számolni, képtelen
szöveget megérteni
hall, de nem ért, olvas, de a szóké
pek olyanok, mintha ismeretlen nyelven íródtak volna
öltözködés, késsel-villával való étkezés elfelejtése
saját lakásában tájékozódási nehézségek
képtelen a beszélgetőpartner arcmimikáját felismerni = nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet.
Ezek a tünetek lehetnek múló panaszok vagy maradandók; együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Akár már egyetlen jel megléte is figyelmeztethet a sztrók kialakulására. A tünetek viszonylag hirtelen jelentkeznek például ébredéskor, és alig pár perc alatt alakulnak ki. Senkit ne tévesszen meg, ha gyors javulás mutatkozik, mert visszatérhetnek a tünetek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.
Sztrók gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni!