Lakására kapott pénzből építette a Szigetet Gerendai
A szervezők igazából csak bulizni akartak egy jót, de óriási durranás lett
BUDAPEST — Idén ünnepli 25. születésnapját a Sziget. A Blikk új sorozatában felidézzük a fesztivál legérdekesebb sztorijait.
A 25. évben már az ötmilliárdot is túllépte a Sziget Fesztivál költségvetése, amely 1993-ban mindössze 26 millió forintból jött létre, három és fél millió forint mínusszal a végén. A világsztárok tucatjait felvonultató, nemzetközileg is magasan jegyzett rendezvényt negyed évszázaddal ezelőtt pár lelkes fiatal, élükön Müller Péter Sziámival (65) és az akkor a zenekar koncertszervezőjeként dolgozó Gerendai Károlylyal (47) igazából azért találta ki, hogy legyen hol szórakozniuk egy jót.
Alapvetően a rendszerváltás után elmaradt szervezett nyári bulik, az építőtáborok hiánya, valamint egy egy évvel korábban megszervezett 80 fős Sziámi-tábor adta az ötletet, így született meg a Sziget, amely hazánk egyik jelképévé nőtte ki magát.
A csapat, amelynek tagjai között volt szociális munkás, tájkertész és műfordító, 1993 tavaszán kezdte el összerakni az egyhetes programot, miután villámgyorsan megalapították a Sziget Kft.-t. Müller a kapcsolatait tette bele, Gerendai Károly pedig azt a félmillió forintot, amelyet a szüleitől kapott arra, hogy terhes feleségével vegyenek egy önkormányzati lakást. Helyette Müller pesti lakásába költöztek be, és belevetették magukat a munkába.
Ám ekkor még hátravolt a legnehezebb feladat: pénzt kellett szerezni. Előre azonban csupán 8 és fél millió jött össze, a főváros mindössze 500 ezer forintot adott, de kaptak támogatást a Pepsitől és a nagykanizsai sörgyártól is. A Taverna Rt. már-már csillagászati összeggel, 3 millióval szállt be az üzletbe a vendéglátás jogáért.
Gerendai Károly mindössze 22 éves volt akkor, és alapvetően nem számított arra, hogy ekkora siker lesz a fesztivál. Már az első is az volt, igaz, anyagilag még nem. 43 ezer fizető vendég „szállta meg” a Hajógyári-szigetet, a fővédnökséget pedig a rendezvény kissé underground léte ellenére Göncz Árpád (†93) akkori köztársasági elnök vállalta. Anyagilag azonban bukás volt a rendezvény, 3,4 millió hiánnyal zártak, ezt végül a budapesti önkormányzat pótolta ki a költségvetésben. A megoldás pedig az volt, hogy folytatják, ez volt ugyanis az egyetlen esélyük arra, hogy kilábalnak a személyes anyagi csődből.
Bajkó Panka