Ujjongott Breivik a találatoknál
Politikai célpontnak tekintette az ifjúsági tábort
OSLO — A Las Vegas-i mészároshoz hasonló „magányos farkasok” már sokszor követtek el brutális tömeggyilkosságokat – ezeket mutatja be a Blikk e heti sorozata. Alig több mint hat éve, 2011. július 22-én követte el Norvégia legtöbb áldozatot követelő terrorista akcióját Anders Breivik (38). A szélsőséges nézeteket valló férfi a támadásai során összesen 77 embert gyilkolt meg, a tragédia az egész világot megdöbbentette.
A rendőregyenruhába öltözött ámokfutó hatvankilenc, zömmel tizenéves fiatalt gyilkolt meg Utoya szigetén, a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában, miután előzőleg Oslóban egy pokolgépes merényletet is elkövetett, amellyel nyolc ember életét oltotta ki. Breivik a mészárlás után feladta magát, tettét később azzal indokolta, hogy a gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni.
– Biztos vagyok benne, hogy hallottam, amint ujjongásban tör ki minden egyes találat után – mesélte Tonje Brenna (24), az AUF szociáldemokrata ifjúsági szervezet főtitkára, az egyik túlélő, aki a többiekhez hasonlóan magát elbarikádozva vészelte túl a mészárlást.
Breivik tárgyalását percről percre közvetítették a norvég médiumok, így szélsőséges kijelentései újra meg újra sokkolták a közvéleményt – még az is szóba került, szükség van-e egyáltalán ekkora nyilvánosságra. Az ámokfutó politikai célpontnak nevezte Utoya szigetét, a norvég Munkáspárt ottani ifjúsági táborát „kiképzőtábornak” tekintette, amelyet tűzzel-vassal kell felszámolni. Breivik – szinte újra átélve az eseményeket – részletesen számolt be arról, miként lőtte halomra a fiatalokat a szigeten.
– Az áldozataimat igyekeztem fejbe lőni, sok fiatal alig tíz centire volt tőlem, amikor tüzeltem. Rájuk pisztollyal lőttem, aki távolabb volt, arra puskával vadásztam – magyarázta a tömeggyilkos, aki a tudósítók szerint higgadtan és világosan válaszolt a kérdésekre.
Nem tagadott és nem bánt meg semmit, kijelentette, újra elkövetné a gyilkosságokat. Huszonegy év szabadságvesztésre, a Norvégiában kiszabható
X Összesen 77 embert ölt meg a szélsőséges nézeteket valló norvég mészáros
legnagyobb büntetésre ítélték, ám azóta sem csillapodtak az indulatok. A norvég kormány ugyanis emlékmű építését kezdeményezte, ám ez megosztja a társadalmat, egyszer már le is kellett állítani az építkezést. Sz. Zs.