Somtól búcsúztak
Számos sztorit idéztek fel a Piramis egykori alapítójáról az ősz rockerek
Többek között zenésztársai, Horváth Attila (balról), Zalatnay Cini és Závodi János is megjelentek a nemrég elhunyt Som Lajos búcsúztatóján, a Rockmúzeumban
BUDAPEST — Öt héttel ezelőtti 70. születésnapján csak legjobb barátja, Hajnal Gábor látogatta meg a Péterfy Sándor Utcai Kórház krónikus belosztályán, de a Rockmúzeumban rendezett megemlékezésen az ismert pályatársak is tolongtak. Som Lajos fekete keretes fotója előtt azok is lerótták kegyeletüket, akikkel feszült viszonyban volt.
– Ami volt, az volt. Egyébként is, halottról jót vagy semmit – mondta Balázs Fecó, aki a Taurus együttesben játszott Sommal.
– Tudom, miket mondott rólam, de ennyivel tartoztam. Ha nem lett volna Piramis, belőlem nem lett volna zenész – fogalmazott Nyemcsók János, a jelenlegi Piramis énekese.
Őt az egykori és mostani tagok közül ketten is elkisértek, Köves Miklós Pinyó és Závodi Janó.
– Végtelenül szomorú vagyok, hogy a Lajos sorsa így alakult. Nagyon hiányzik – mondta Závodi, akihez Zalatnay Sarolta is csatlakozott.
– Döbbenetet érzek, mert 70 évesen még nem kell menni. Én is annyi vagyok – sopánkodott az énekesnő.
Korábban elterjedt, Som napvilágra került ügynökmúltja miatt rossz volt a viszony Som és Nagy Feró között.
– Ez nem igaz, jó barátok voltunk. Énekesnek is hívott a Piramisba Révész kiválása után – cáfolt Feró, de arca komor volt. – Megijedtem amikor meghalt, mert ez azt is jelzi, mi jövünk.
– Lajos halála nem volt teljesen meglepő, de egy jóbarát elvesztése mindig fáj – sóhajtott Takáts Tamás, aki a Piramis utáni Senatorban zenélt Sommal.
A hosszan tartó gyengélkedés után elhunyt rocklegendának tetszett volna a saját megemlékezése. Sok régi ismerős találkozott és számtalan sztori hangzott el a virágos oltár és a kinti dohányzó közt félúton, miközben szóltak a hőskori számok – csak egynél állt meg az élet: „Szállj, szállj, szállj fel magasra...” Mintha Som lelkének szólt volna.