„A magyar nem hazardírozik a szülőhazájával”
A múltról, majd a jelenről is beszélt a miniszterelnök ünnepi beszédében
BUDAPEST — Dicső csatákra, a nemzeti megmaradásra, a jövő évi uniós választások jelentőségére és Európa jövőjére is kitért Orbán Viktor (55) az október 23-i beszédében tegnap délután a Terror Házánál.
Az egész napos állami díszünnepségen több ezer érdeklődő gyűlt össze, a legnagyobb tömeget azonban egyértelműen a miniszterelnök gondolatai vonzották.
A kormányfő egy történelmi visszatekintéssel kezdte szónoklatát, megemlékezett a törökök elleni harcokról és keresztény államunk születéséről.
– A magyar nem szerencsejátékos, nem hazardírozik a hazájával – mondta a miniszterelnök.
Az 56-os szabadságharcosok észszerű döntést hoztak. Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége várt rájuk, a másikon a viszsza nem térő utolsó lehetőség. Megpróbálták, ahogy csak mi, magyarok tudjuk. Egységben, tiszta szívvel, a rossz vitákat sutba dobva – emlékezett a hősökre.
Orbán ezután már a jelenről kezdett beszélni.
– A szovjetek távozása után úgy éreztük, hogy megnyugodhatunk, és elfoglalhatjuk a helyünket Európában. Nem gondoltuk volna, hogy 28 évvel a rendszerváltás után Európát nem külső fenyegetések, hanem saját maga sodorja veszélybe – mondta a kormányfő, átevezve ezzel aktuálpolitikai vizekre.
Orbán szerint Európa nem olvasztótégely, de a birodalmi gondolat egyre nagyobb teret nyer Brüsszelben, amely megfenyegette Magyarország mellett Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát, ráadásul még Olaszországot is.
– Az európaiság mércéje lett a bevándorlás támogatása. Szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől – vádolta meg az uniós elitet Orbán, aki úgy jellemezte Brüsszelt, mint birodalmi kormányzást.
– Brüsszelből sohasem hódítottak, csak gyarmatokat igazgattak. Mi azonban nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartó. Nem vettük el soha senki hazáját, épp ezért nem fogjuk másnak odaadni a miénket – tette hozzá a miniszterelnök a beszéde végén.