Így dönthetnek az orvosok, kit mentsenek meg
A háborúban hasz nálatos elvek csak a várandós nőkre nem vonatkoznak
BUDAPEST — Azt a kérdést, hogy túl sok beteg esetén kit tar tson eg y or vos életben, megválaszolni szinte lehetetlen – a koronavírus-járvány azonban e feladat elé állította több országban, így például az olaszoknál és a spanyoloknál is a gyógyítókat. Bár a hazai intézkedések épp azt a célt szolgálják, hogy ilyen itthon ne fordulhasson elő, a legrosszabbra is készülni kell. Így nem kizárt, hogy a közeljövőben magyar orvosok előtt is ott lebeg majd a konkrét kérdés: melyik beteget mentsék meg?
Csak az élet számíthat
A Mag ya r Or vosi K a ma ra (MOK) napokban közzétett et ikai irányelvei a fent iekre igyekeznek egészen konkrét iránymutatást adni. Kincses Gyula, a kamara elnöke azt írta: a dokumentum célja, hogy a rendkívüli helyzetben egyetértéssel született etikai irányelvek mellett meghozott döntésekkel tudjanak életeket menteni, másrészt pedig az, hogy az egyértelmű iránymutatás mellett az orvosokra nehezedő erkölcsi terhet is csökkentsék.
De mit is jelent ez a gyakorlatban?
Nem figyelnek a sorrendre
A cél a lehető leg több élet megmentése, így a kezelésről szóló döntésnél előnyben részesítenék azokat a betegeket, akiknél kezeléssel van esélyük a túlélésre azokhoz képest, akiknek nincs.
A MOK leszögezi: a fentiekről szóló döntést nem befolyásolhatná a beteg életkora, a várható évek száma, sem a beteg pozíciója, társadalmi státusza, de még a kórházba érkezésének sorrendje sem. Nem számíthat a beteg neme, faji hovatartozása, bőrszíne sem.
A kamara k iemeli, eg yedül a várandós nők élveznek előnyt az ellátásban a „mentsünk meg minél több életet” elv jeg yében: őket el lát va ugyanis jó eséllyel magzatuk is életben tartható.
1–8 pontot kaphat a beteg
Annak eldöntésére, hogy kiknek lehet esélyük a túlélésre és kiknek kevésbé, egyértelmű pontrendszert, szaknyelven szólva triázst ajánlanak. A páciensről összegyűjtött egészségi információk alapján mindenkit 1–8 pont között pontoznak. Az alacsony pontszám jobb, míg a magas rosszabb túlélési esélyt jelent. Felmérnék a tüdő, a keringési- és idegrendszer, a máj és a vese állapotát. Eleve négy pontról indulnak például azok, akik végstádiumú tüdő- vagy vesebetegségben, súlyos Alzheimer-kórban, súlyos szívelégtelenségben vagy májkárosodásban szenvednek, esetleg súlyos sérülést szenvedtek, vagy leállt a keringésük. Az enyhébb, de rossz kilátású krónikus betegségekre további két pontot adnának.
A kamara javaslatairól megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az operatív törzset is, de lapzártánkig nem válaszoltak.