Mindent vissza! – Revíziós mozgalmak a két világháború között
MAGYAROR
SZÁG — A békeszerződés aláírása szabályos sokként érte hazánkat. Mag yarországot éppen az sodorta a második világháború felé, hogy ennek az igazságtalanságnak a helyreállítását akarta elérni. Sorozatunkban a trianoni szerződés 100. év fordulójáról emlékezünk meg.
A két v i lágháborút követő időszakban nem létezhetett olyan párt, amely ne vállalta volna fel, hogy hatalomra kerülése esetén minden erejével azon lesz, hogy visszaállítsa a történelmi határokat. Végül a harmincas években, ha részlegesen is, de elindulhatott a régen várt revízió.
Ezt azonban Magyarország egyedül nem volt képes végrehajtani. A Harmadik Birodalom rettegett vezetője, Adolf Hitler több alkalommal is felajánlotta Magyarországnak, hogy ha segít az Európa bekebelezését célzó hadműveletekben, akkor ő is segít abban, hogy a határokat helyreállítsa. Történészek szerint magát Hitlert is éppen az indította el a politikai, majd a hadvezéri pályán, hogy rendkívül igazságtalannak érezte az első világháborút lezáró szerződéseket.
Előbb a Muravidék, Bácska és Ipolyság tért vissza, 1941ben – vagyis már a hábor ú a lat t – Erdély eg y része is visszaker ült hazánkhoz, több millió lakossal és sok tízezer négyzetkilométerrel. Az első és második bécsi döntés határozott arról, hogy a trianoni békeszerződés bizonyos pontjai semmisnek minősülnek. A visszatért területeken a magyar haderő minimális ellenállásba üt közöt t, g ya ko - ribb volt, hogy a csapatok élén belovagoló Horthy Miklóst virágesővel várták a helyi magyarok.
TUDTA?