Fantasztikus pályafutás
1935. november 23-án született a Heves megyei Pélyen Törőcsik Marián néven. Az öt testvér közül ő volt a második legidősebb. Apja, Joachim és anyja, Júlia is tanár volt. Nagyapja mozit üzemeltetett a községben, innen jött a filmek iránti szeretet. Leghajmeresztőbb élménye az volt, amikor a világháború idején kis híján eltalálta egy lövedék a lábát, a bunkerből előbújva a repülőket szerette volna csodálni.
Már kislányként is színész akart lenni, és álma akkor teljesült, amikor 1954-en felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára. Ekkor a rendező Fábri Zoltán tanácsára – nehogy összekeverjék a korszak nagy dívájával, Krencsey Marianne-nal – Marira változtatta a nevét.
Rögtön az első filmjével, az 1956-os Körhintával hatalmas sikert ért el, és sztár lett.
A színházi világba 1968-ban robbant be, az Iglódi István által színpadra állított Varsói melódiában, a szakma és a közönség egyaránt ujjongva fogadta a produkcióját partnerével, Sztankay Istvánnal. Innentől kezdve a világot jelentő deszkákon és a mozikban is remekelt.
Ezek után nem meglepő, hogy 1973-ban először megkapta a Kossuth-díjat, 1999-ben jött a következő, 2019-ben pedig a Kossuth-nagydíjat érdemelte ki. Emellett két Jászai Mari-díjjal is kitüntették, kiváló és érdemes művész volt. Az 1976-os Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításával pedig elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a cannes-i filmfesztiválon.
Számtalan kitűnő filmben tündökölt, mint az Édes Anna, a Szerelem, a Macskajáték, a Szamárköhögés. Egészsége megromlásával 2016 óta nem állt színpadra. Utolsó mozis produkciója a 2017-es Aurora Borealis – Északi fény volt, amelyet Mészáros Márta rendezett. Ezzel búcsúzott a közönségtől.